Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
és középpontját. A Nap mindig süt, akkor is, ha nem látjuk. Ugyanígy él és ver a szív is állandóan, még akkor is, ha alszunk, és nem vagyunk tudatában ennek az örökké virrasztónak bennünk, amint az Énekek éneke kifejezi: »Alszom, de a szívem virraszt.« (Én 5,2)” (Doppelfeld 1998, 20.) V. A szívek és a PAX felirat teológiai értelmezése A szívek a szerzetesközösségben levő isten- és emberszeretetet szimbolizálják. Ezt az értelmezést támasztja alá Csete István prédikációja. A korábban idézett részletek folytatása is ezt erősíti meg: „írjuk fellyül tehát az Öt Szivekre: Szeressed a’ te Uradat, Istenedet tellyes szívedből. Az Öt Sziveken értsed sok embereknek az Isten szolgálattyában meg-egyező tanátsát, akarattyát, melly fundamentomon állíttatott-fel, meg-maradott, virágzott a’ Szent Mártonyi Apát-Urság mind eddig; szerentsés Convent! melly a’ Nyóltzadik Új Saeculumot az Isteni, és fele-baráti szeretetnek állandó magasságán kezdi fundálni és indítani az elöttök-való Szent Atyák példájára.” (Sólymos 2001b, 312.; Csete 1754, 215.) Csete István öt szívről elmélkedett. Elterjedt teológiai nézet volt: az egyház Jézus megnyitott szívéből származik, így nem zárható ki, hogy az öt szív Jézus öt sebét, közvetve az egyházat is jelképezte, illetve ilyen olvasata is lehetett.17 A gonosz lélek elleni küzdelemnek már az ókorban egyik gyakori jelképe volt az ötszögű csillag, mely a harmonikus kozmoszt is jelképezte. így még jobban illik a barokk ábrázolás a középkori pecséthez. A püthagoreusok az ötös számot a tökéletesség, az egészség, az üdvösség jeleként értelmezték.18 (Betz 1989, 79.) A ciszterci lelkiség egyik alapvető okirata a Charta caritatis, a „szeretet-levél”, amely a ciszterci szerzetesi közösség erősítését szolgálta, többek között a káptalangyűlések rendszeressé tételével.19 A ciszterci monostorból származó Pálffy központosító és a testvériséget hangsúlyozó eszménye tovább élt, erre legjobb példa Lendvay Piacid főapát Charta charitatisa, a testvéri szeretet megőrzésének orvosságait tartalmazó tanító levele (1694). (PRT 1906, 856-863.) A ciszterek különösen is szerették a számszimbolikát. (LMA1998,445.) Lehetséges, hogy Csete István értelmezése nem teljesen fedi az eredeti ciszterci szándékot. A középkori számmisztikában az öt jelképezhette Krisztust is, mert a három a Szentháromság, a kettő pedig az ember szimbóluma volt, a két szám összege Krisztust szimbolizálhatta. A másik olvasat a teológiai számszimbolikán alapul. Abból indulhat ki, hogy a címer igazában nem öt szívet ábrázol a pajzson egymás mellett, mert a PAX felirat két részre osztja őket. Három plusz kettő vagy később kettő és három szív látható a címeren. Az ortodox ikonokon természetes ez a számmisztika: Jézus jobb kezének három ujja a Szentháromságot, a másik kettő pedig a kettős természetét jelenti. A Storno által készíttetett pannonhalmi szószék (1876) hangvetőjén álló Jézus-szobor is hasonló: jobb kezének három ujjával felfelé mutat, két ujját pedig befelé fordítja. Bal kezével szívére mutat, az ekkor már hivatalosan elismert Jézus Szívé-kultuszra jellemző szobrokhoz hasonlóan. A barokk korban a szív a megváltó Jézus képi megjelenítése volt a templomokban. Ez a korszak az ellenreformáció ideje, a teológiai tanulmányok központjába újra a Szentháromság és Krisztus istenségének bizonyítása került. Ez az olvasat az Isten-képre is vonatkozik. A három szív a Szentháromság jelképe lehet. Amint a román és a gótikus templomokban a három ablak, úgy fejezheti ki címerünkben a három szív a Szentháromságot. (Ismerünk olyan címlap-illusztá-BORIÁN ELRÉD_________________________________A SZENT MÁRTON FŐAPÁTSÁG BAROKK CÍMERE 231
