Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere

ARRABONA 2008.46/2.

TANULMÁNYOK

IV. A barokk és a középkori pajzs egymásra vonatkoztatása

A kettős címer talán legszebb ábrázolása a pannonhalmi refektórium ajtaján található. (6. képJ A címer alatt Szent Benedek Nap-csodáját faragták meg. Idézzük fel ezt a részletet Nagy Szent Gergely életrajzából. „A sötét éjben körülpillantva hirtelen azt látta, hogy egy felülről szétáradó fényesség az éj sötétségét teljesen eloszlatja, és akkora sugárözönben tündöklik, hogy ez a sötétben ragyogó világosság még a Napot is elhomályosítja. E látványhoz aztán még egy csodálatosabb látvány csatlakozott: ahogy később ő maga mondta el, az egész világ úgy tárult szeme elé, mintha a Nap egyetlen sugarába lett volna belefoglalva!” (Nagy Szent Gergely 1981, 265.) Ez a részlet magyarázhatja a középkori pecséten a Nap és a Hold ábrázolását. Sólymos Szilveszter atya ezt a két szimbólumot nem értelmezte, pedig a Napot és a Holdat is Nagy Szent Gergely Dialógusok könyve alapján magyarázhatjuk. Szent Benedek számára a Nap fénye éjszaka is világított, mert leikéből a bűn sötétségét Krisztus világossága teljesen elűzte.

A barokk ebédlő ajtaján ábrázolt Nap-csoda összekötheti a címer két pajzsát. Szent Benedek ugyanis egyaránt néz a Napra, Krisztusra és az öt szívre. A szívet és a Napot egymáshoz társította a középkori szimbolika: „A középkorban úgy tekintették a szívet, mint a Nap képmását az emberben, mint az élet kisugárzó alapelvét

6. kép

A főapátság kettős címere a monostor refektóriumának faragott ajtaján, 1734.

230