Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
BORIAN ELRED A SZENT MÁRTON FŐAPÁTSÁG BAROKK CÍMERE kinyitjuk a Mesternek „szívünk ajtaját” (aurem cordis — szó szerint: szívünk fiilét), „akkor majd szárnyaló szívvel (corde dilatato) és a szeretet elmondhatatlan édességével sietünk előre az Isten parancsainak útján.” A középkorban még nem ábrázolták gyakran a szívet, de ismerték ezt a szimbólumot, hiszen Szent Ágoston sokszor emlegette.11 A barokk korban a szív az emblematika és a festészet számára is a legfontosabb jelképek egyike lett.12 A jezsuita Hajnal Mátyás Esterházy Miklós nádor udvari papja volt, aki Szíves könyvecskéjét Nyáry Krisztinának és férjének, Esterházy Miklós nádornak ajánlotta. Első kiadásában 18 szívről elmélkedett szimbolikus módon, a másodikban már húszról. (Hajnal 1629; Hajnal 1642) Nyáry Krisztinát Hajnal Mátyás térítette vissza a katolikus hitre. (Holl 1992, 13.) A Pálfíy-féle konventpecsét bizonyára a nádor tetszését is megnyerte, akinek a segítsége nélkül nem lehetett volna Szent Márton Monostorát újraalapítani. III. Művészettörténeti párhuzamok Megkereső levelemre a Melki Apátságból és Heiligenkreuzból is negatív választ adtak: nem tudnak hasonló pecsétről vagy címerről.13 így csak a magyarországi párhuzamokra hívhatom fel a figyelmet. Az öt szív ábrázolásával nem találkoztam, a két lángoló szívre azonban Sólymos Szilveszter Szent Benedek keresztes érme című könyvében láthatunk példát. (Sólymos 2000, 60.) A barokk érmek egyik fajtája más szentekkel együtt ábrázolja Benedeket. Ilyen a 32. számmal közölt érem, amelyen „két lángoló és sugarakat kibocsátó szív” látható, „alatta két kis angyal által tartott Szent Benedek-pajzs a szokásos ábrázolással”. Felirata: SS CORDA JESU ET MARIAE. - „Jézus és Mária szentséges szíve.” Másik oldala pedig a wessonbrunni Szűz Mária kegyképét ábrázolja. Az éremtárban levő legrégibb érmén IHS monogram látható, felette kereszttel, ez az ábrázolás és az ovális forma általános volt a barokk korban. A Szent Benedek-érméken Benedeket mindig kereszttel ábrázolták. Az IHS helyébe került később a PAX felirat. A PAX (béke) eredetileg azonban a legismertebb görög Krisztus monogram volt: XP, amelyből a PAX értelmes latin szót formálták. (Benediktusmedaille 1999, 159-160.) Az IHS monogram Jézus nevének első és utolsó betűjéből alakult ki. A ciszterci és bencés Jézus Szívé-kultuszhoz hozzájárulhatott Szent Mechtild és Szent Gertrúd misztikájának felfedezése, akik magukat ciszterci lelkiségűnek tartották. Igaz, jogilag nem voltak tagjai a ciszterciek közösségének, hanem Szent Benedek Reguláját követve a püspökhöz tartoztak. A Jézus Szíve- és Mária Szíve-tisztelet misztikus élményeik központjában állt.14 (Tóth 1999, 97-100., 104-117.) A német bencés apátságok döntő többségében hangsúlyos helyen találkozhatunk az IHS monogrammal, alatta a szívvel. Az IHS monogramot a jezsuiták vették be címerükbe, amely fölé középen egy keresztet rajzoltak, alá pedig egy szívet helyeztek el.15 A Szent Márton Főapátság címerének értelmezéséhez a tihanyi bencés templomban is találhatunk megfontolandó művészi analógiákat, bár a Pálffy-féle pecsétnél jóval több, mint száz évvel későbbi ábrázolásokról van szó.16 Tihanyban Szent Benedek oltárán az apát alakja fölött, a dicsőség égi szférájában a szívvel és a három szöggel együtt látható a krisztogram. A szemben levő Szent Skolasztika oltáron pedig Mária monogramjára figyelhetünk fel. 229
