Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK tette a stukkós refektóriumot 1756-ban. Sajghó a győri Apátúrházban lakott leginkább, ahogy a többi barokk kori főapát. A festmények az államalapítás idején jelentős szerepet játszó bencés szerzeteseket mutatják, nyilván (rend)politikai célzattal. Székely Zoltán megfogalmazásában „a rendnek a magyar államiságban játszott — és játszani kívánt — meghatározó szerepét hirdették.” (Székely 2000, 165.) Az Apátúrházban levő címer azért is érdekes, mert Sajghó főapát idején készült el Szent Márton Főmonostorában az új barokk ebédlő is. A ma is használt refektórium 1734-ben, vagyis a győri Apátúrháznál jóval korábban készen lett. A bejárata felett faragott díszes címerben mégis két szív van felül és a PAX felirat alatt pedig három. (5. kép) Később szinte mindenütt így ábrázolták. A pannonhalmi szerzetesi ebédlő egyik freskóján Dánielt láthatjuk az oroszlánok között. A szájhagyomány szerint az olasz származású festő Sajghó Benedek arcát is belerejtette az egyik oroszlán tekintetébe. Ha ismerjük Csete István prédikációját, aki Karner Egyed főapátot éber oroszlánként állította 1702-ben a hallgatóság elé, akkor az iménti feltevés megalapozottnak látszik, hiszen nem volt benne semmi sértő, sőt talán maga Sajghó Benedek főapát sugallhatta az olasz festőnek az ötletet. Csete István beszédéből világos, hogy az emblematikát is be kell vonnunk a barokk pecsét, illetve címer tanulmányozásába. (Knapp 2003,103-104.) Cesare Ripa emblémákról szóló könyvében az Éberség (Vigilanza) egyik jelképeként egy harangot tartó álló nőalakot említ, aki mellett nyitott szemű alvó oroszlán látható. „Az oroszlán az egyiptomiaknál az éberség jelképe volt. Ez ugyanis, mint Pierio [Valeriano] előadja, sohasem nyitja ki teljesen a szemét, csupán akkor, ha alszik. Ezért állították képét a templomok ajtajához, így mutatván, hogy a templomokban éber lélekkel kell figyelni a prédikációkra, noha a test látszólag álomba merül, mentesülvén a világi cselekvésektől.” (Ripa 1997, 592.)8 II. A szív jelentése Sólymos Szilveszter kérdéssel fejezi be tanulmányát: vajon mi lehet a szívekjelentése a barokk címerben?9 Megemlítésre méltó, hogy már Regulánk Prológusának első és utolsó mondatában is találkozunk a szív metaforájával.10 Ha valóban 4. kép A főapátság kettős címere a győri Apátúrház ebédlőjének boltozatán, 1756. 5. kép A főapátság kettős címere a monostor főbejáratánál, XVIII. század 228
