Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Sasvári László - Diószegi György Antal: "Győri Boltos Görögök" avagy ortodox kapcsolatrendszer és értékteremtés a XVII-XVIII. században
SASVÁRI LÁSZLÓ - DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL „GYŐRI BOLTOS GÖRÖGÖK”... városban; viszont 1801-ben magyar nyelvű hittantankönyv jelent meg a győri ortodox ifjúság számára: ez viszont a békés beolvadásra utaló folyamatot mutathatja.8 (Sasvári 1995, 2442-2443.) A győri görög templom falában megmaradt két töredékes görög feliratú sírkő. Az egyiken Panakosta Paleog neve olvasható, aki 37 éves korában hunyt el 1784. február 20-án (a fentiekben már utaltunk a görög Panakoszta-család két másik tagjára). A másikon Petrosz Koszaniotisz neve látható.9 A győri templomból két Istenszülő ikon ismert, amelyek ma Szentendrén, a Szerb Egyházművészeti Múzeumban láthatók. Az egyik, egy itáliai hatást mutató XVII. századi, az „Istenanya az el nem hervadó rózsa”, vagy másként „Virágos Istenanya” ikonon rózsa- és más virágmotívumok láthatók, a szentek megjelenítésével egyetemben. A másik ikon ószláv feliratának tanúsága szerint a XVII. században a görög Monaszterly Péter vajdáé volt, aki a komáromi szerb sajkások parancsnokaként tevékenykedett. (Nagy 1996, 42.) A győri ortodox egyházközség egészen a legutóbbi időkig a budai püspökség joghatósága alá tartozott. Osztozott más első diaszpórás magyarországi görög egyházközösség sorsában, az elnéptelenedésben. Az 1960-as években általában évente egyszer tartottak liturgiát a templomban, s ezeken sem annyira az ortodox hívek, mint inkább a környéken lakók vettek részt. Utóbb azonban megkezdődött a barokk templom restaurálása: az ikonosztáz képeit is elszállították ebből a célból, majd tárgyalások kezdődtek a templom sorsáról. Az 1996-ban Győrben megalakult a görög katolikus egyházközség: pár éve megkapták használatra e görög díszítettségű templomot a tulajdonjog birtokában lévő szerb egyháztól. Az egykori parókiát (melynek udvarán áll e templom) a görög katolikus egyházközség közösségi és szociális célokra használja. A templomban alkalomszerűen a budai püspökség tart szláv nyelvű istentiszteletet, a rendszeres görög katolikus liturgiák mellett. Adatok görög eredetű győri családokról Boráros (Vorarosz) A XVII. században görög földről érkezett Győrbe egy Vorarosz nevezetű személy, aki az itteni görög közösség egyházi vezetőjeként tevékenykedett: az ő utóda volt a nevezetes pesti Boráros János (1756-1834) vármegyei táblabíró, városi tanácsos. (Radó 1941, 11-12.) A Boráros-család története annyiban eltért a többi görög családtól, hogy viszonylag korán katalizáltak, vélhetően még Győrött. A XVIII. század során Pesten telepedtek meg. A család egyik tagja helyet kapott Pest város külső tanácsában és így elsőként viselt magasabb városi tisztséget: Boráros Ferenc sebészt 1769. április 24-én választották be a külső tanácsba. 1775. április 24-én pedig a külső tanács tagja lett egy másik családtag is: Boráros János százados és királyi táblai ügyész. Boráros János (1756-1834) tanulmányait a pesti piaristák iskolájában kezdte meg, abban az iskolában, amely a török alól felszabadított Pest első középfokú tanintézete volt; majd pedig jogot végzett. 1790-1807 között főbíróként tevékenykedett. A francia háborúk idején a pesti polgárőrség ezredese is volt. Nincs arra 167
