Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Sasvári László - Diószegi György Antal: "Győri Boltos Görögök" avagy ortodox kapcsolatrendszer és értékteremtés a XVII-XVIII. században
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK adatunk, hogy a görög közösség belső életében részt vállalt volna, de a hivatalos ügyeiben viszont igen! 1807-ben az országgyűlésen Pest városa két követe közül az egyik a már tapasztalt tisztviselőnek és diplomatának számító Boráros János volt. 1827-ben ismét őt választották meg helyettes polgármesterré: 1829-ig becsülettel látta el az ebből adódó teendőket. 1834-ben hunyt el Pesten. Jelentékeny vagyonát jótékony célokra hagyta hátra. (Budapest lexikon 1993, 148.) Monaszterly A fentebb említett Monaszterly-ikonra tekintettel fontosnak tartunk néhány mondatban megemlékezni a Macedóniából eredő Manaszterlia/Monaszterli/Monaszterly-családról, mely már akkor Nyugat-Magyarországon élt, amikor Csernojevics Arzén a szerbekkel menedéket lelt a befogadó lelkületű magyarság hazájában. A Monaszterly-család III. Ferdinánd uralkodása idején érkezett Magyarországra. Komáromban nemesi kúriájuk is volt: itt Monostállyi néven is említették őket. A letelepedő görög családok tagjai közül néhányan beléptek a császári seregbe: a legsikeresebb közülük Monaszterly János komáromi kapitány és alvajda lett. (Szentkláray 1910, 815-816.) Monaszterly Péter és Monaszterly János testvérek voltak. (Takáts 1904, 235.) E görög család a XVIII. században is jelen volt Komáromban. Monaszterly Tódor és Monaszterly József 1749-ben bizonyságlevelet kaptak arról, hogy címerszerző ősük volt 1648-ban Monaszterly Péter. Ráckevéról került Pestre Monaszterly Éliás, akinek testvére Monaszterly János volt: az Ypsilanti Herceghez nevet viselő pesti görög singes-rőfös boltot 1828-tól a Monaszterly-család üzemeltette. A Váci utca és a Párisi utca sarkán álló épületen lévő üzlet kirakatai felett ma is olvasható az Ypsilanti felirat. (Sasvári-Diószegi 2008.) E család sarja volt a dúsgazdag pesti kereskedő Monaszterly Demeter, aki a XIX. század elején Ráckeve mellett komoly földekkel bírt. (Miskei 2003, 291.) Az 1860-as évek Pestjén Monaszterly szabósága volt a legkiválóbb és legkedveltebb az igényes vásárlók körében. Xantus Győr — 1888-ban lebontott régi — bencés iskolájában tanult Xantus/Xántus János (1825-1894) honvéd főhadnagy, utazó és tudós, akinek nevét őrzi ma is a helyi Xántus János Múzeum. A görög Xantus-család a XV. században telepedett meg Erdélyben. A görög név jelentése: szőke. Orbán Balázs írt arról, hogy 1694 februárjában a tatárok betörtek Felcsíkra, majd visszavonultak Szent-Lélek és Hosszaszó felé: itt az e családból való Xantus Benedek királybíró által vezetett népfelkelés állotta útjukat. A népet vezető hős királybíró elesett a csatában. Xantus Benedek gazdag primőr, igen kitűnő emberjeles hazafi, hadfi és polgári hivatalnok is volt: igazságszeretete, hősi halála szentesítette nevét a székely néphagyományban. Utódai később főként Csíktapolcán éltek Xantus/Sántus néven. (Orbán 1869, 18.) A család legismertebb tagja Xántus János, aki 1825. október 5-én született a Somogy megyében fekvő Csokonya (ma: Csokonyavisonta) kisközségben. Apja a csíktapolcai családból származó Xantus Ignác (1788-1849) előbb a csokonyai ura168
