Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: XVI. század Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából
ARRABONA 2008. 46 / 2. TANULMÁNYOK Győr erődváros 1594. évi török általi elfoglalása, a környező térség, így Moson vármegye és a Rábaköz döntő részének pusztulása idején, 1596-ban 3,5 portára zsugorodott. Az adórovók 19 jobbágyhelyet elhagyottként jegyeztek fel. Ugyanakkor a térség gyors újjáéledését mutatja a 15 frissen benépesített zsellérhely. (Dominkovits 2001, 305., 307-308., 311.) Az 1598. évvel az adózási szisztéma megváltozott: az egyre nehezebben kezelhető, tartalmában kiürültté vált adó-porták helyett a házak alapján történő adófizetést vezették be. Az 1598. és 1600. évi Moson vármegyei házadó-jegyzékek Perekedyt 31, illetve 23 házzal rendelkező birtokosként tüntették fel, aki 1600-ban 22 zsellérhellyel is rendelkezett. Minden bizonnyal Perekedy összes birtoka között messze a legjelentősebb a Moson vármegyei Csuny volt. Bár a közölt levelekből úgy tűnik, hogy a Nyitra vármegyei Kosztolányban és a Bars vármegyei Alsókemencén is rendelkezhetett szerényebb birtokkal,5 miképpen veje, Chernél István birtoklástörténeti feljegyzéseiből az is ismert, hogy Perekedy Miklós 1604-ben megvette a Pozsony vármegyei Csallóközben fekvő Gutoron6 a Bajcsy család részjószágait.7 Országos összehasonlításban birtokai alapján őt az 50 háznál szerényebb birtokkal rendelkező kisbirtokos nemesek sorában kell elhelyezni. (Dávid 2001, passim., Dominkovits 2001, 316.) A Bocskai-felkelés időszakát, Némethy Gergely hajdúkapitány dunántúli hadjáratát — miképpen Johann Volckhart Widmer kamarai tanácsos hozzá írott leveleinek címzése mutatja — Báthory István dévényi várában vészelhette át.8 A jelen ismeretek szerint Perekedy Miklósnak egy István nevű fia volt, aki a Magyar Kamara tisztviselője, a nemesi jogállású, de a város életében is befolyásos pozsonyi Leopold Peck legidősebb leányát, Rosinát vette feleségül. Fiú örökös nélkül korán meghalt: 1608-ban hitvesét már özvegyként említik. (Federmayer 2005, 173-174.)9 Csuny falut és Perekedy Miklós ottani nemesi kúriáját végül is Perekedy csunyi Horváth Borbálától született Zsuzsanna nevű leánya örökölte, aki e javakat egy birtokátruházással 1609-ben férjének, chernelházi Chernél Istvánnak átadta.10 A forrásközlés bár a XVI. századi magyar nyelvű iratanyag döntő részét felöleli, csupán válogatás a szlavniczai Sándor család levéltárában található magyar nyelven íródott, vagy jelentősebb magyar nyelvű szöveget tartalmazó iratokból.11 A közölt iratokat három fő csoportra osztottam. Az I-ben a csunyi birtokra vonatkozó iratok kaptak helyet, amelyek közül az 1., a csunyi udvarház építésére vonatkozó számadások, mind az egykori nemesség életmódját, mind a korszak építkezéseit vizsgálók számára — túlzás nélkül állítható — különleges forrást jelentenek. Az 1/2. datálatlan, de minden bizonnyal Perekedytől származó, valószínűsíthetően a XVI. század végi határleírás a Rajka és Csuny közötti településhatárokat, határjeleket mutatja be. A legterjedelmesebb egységet a II. csoport adja, amely — a magyar nyelv magán- és hivatali írásbeliségben történő elterjedését jól illusztrálva — 12 db, 1589-1600 közötti évekből származó levél kerül közlésre. Ezek között külön csoportot alkot az a 7 db, 1595-1596 őszén íródott levél, amely a Rausar leányágakkal kapcsolatos konfliktusokhoz szolgáltat adatokat. A levelek hátteréről jelenleg nagyon keveset tudunk. Keletkezésüket valójában a XVI. század közepi Moson vármegye egyik legjelentősebb, de fiágon kihalt középbirtokos családja leányágainak a kezére jutott vagyon megszerzéséért folytatott lépéseknek tudhatjuk be. Kutassy János győri püspök, Megyery Imre Sopron vármegyei alispán 1595 októberében kelt levelei Bejczy Miklós és Rausar Ilona szentszék elé tartozó házasságbontási 102
