Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)

ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK annak bemutatása önálló tanulmányt igényelne! Hozzájárul ehhez természetesen az a tény is, hogy a sajtótörténeti bevezetőben említett három legjelentősebb győri újság mindegyike megjelent ebben az esztendőben: a már megerősödött, polgári ér­tékeket valló Győri Hírlap mellett létezett még a vegyes tartalmú Győri Közlöny is — a keresztény beállítottságú Dunántúli Hírlap pedig érthetően fontosnak tartotta az évforduló méltó megünneplését. Ennek köszönhető, hogy a három orgánum jú­niusi számaiban mintegy két tucatnyi, témánk szempontjából értékes írást talál­hattunk; ezeknek — idő, ill. hely hiányában — csupán fontosabb jellemzőit emel­hetjük ki az alábbiakban. A Győri Hírlap június 23-án egész oldalas vezércikkben köszönti az évfordu­lót; a név nélkül közölt írás „bevallottan” Ruschek Antal Emléklapjának felhaszná­lásával készült.34 Egy másik kéthasábos írás az „ünnepély” előkészületeivel foglal­kozik, ismerteti a tervezett programot, majd az évfordulóra megjelent három kiadványt mutatja be: • „Ruschek Antal esperes-plebános rendkívül díszes emléklapot szerkesztett, melyből mutatványként lapunk vezérczikke szolgál.” — írja, majd közli az emléklap külső feliratát is;35 • dr. Karácson Imre Szent-László élete című, a győri Szent László Társulat meg­bízásából készült, 109 oldal terjedelmű könyvének részletes tartalomjegy­zékét is ismerteti; • a Dunántúli Hírlap díszes emléklapjának megjelenésére csak utal.36 A következő számban azután hosszabb tudósítást olvashatunk az ünnepély le­folyásáról is. A szerző többek között kiemeli: „Díszben parádéztak Győrváros házai két napon át. Már az ünnepélyt megelőző napon a Káptalandomb, a Széchenyi-tér, Kazinczy-utcza és a Kármelita-tér majdnem minden házán ott lengett a nemzeti lo­bogó és majdnem minden ablakból egy kis virág erdőt rögtönöztek. Ugyaneznap esti nyolcz órakor megkondultak az összes harangok, ami az ünnepély kezdetét je­lezte.” A vasárnapi programból részletesebben ismerteti a körmenet rendjét: elöl mentek a diákok, utána a győri hadastyánok, majd a győri elemi iskolák növendé­kei; őket a különféle egyletek és társulatok követték, „melyek valamennyien zász­lóikkal vonultak ki”, majd a szemináriumi növendékek haladtak; „Közvetlen ezután az apródoknak öltözött diákság kezdte meg a sort, akik a korhű kosztümökben, Pan­kákban fenséges szép képet nyújtottak. Egyikük a közepén vánkoson vitte Szt.­­László koronáját. Majd a székeskáptalan tagjainak hosszú csoportja következett s ezek között a szintén apródnak öltözött diákok vitték Szt.-László fejereklyéjét. Az ereklye után haladt Zalka János dr. megyés püspök, pásztorbottal a kezében.” Ezt követően felsorolja a nevezetesebb megyei és városi vendégeket, akiket a körme­netben ott látott; majd eképpen zárja mondandóját: „A menetet a közönség ezere zárta be s a menet a káptalandombon, felső Duna-utczán, Kazinczy-utczán, kar­melita téren áthaladva, visszatért a templomba. Menet közbe az ifjúság az ez alka­lomra irt egyházi dalokat énekelte, melyet Köppl Ferencz tanított be és vezényelt.”37 A Győri Közlöny ugyancsak június 23-án, valamint 27-én megjelent számaiban foglalkozik az ünneppel, de a Győri Hírlapénál lényegesen nagyobb terjedelemben. Az előbbi szám Szent Lászlót méltató vezércikkét Zoltán Vilmos38 — a lap akkortájt ideiglenesen megbízott felelős szerkesztője39 —jegyzi. Többek között utal arra: a „városunkban székelő” „Szent-László-társulati Fiók” által az évforduló alkalmából 446

Next

/
Thumbnails
Contents