Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL ságnak szólt. Mivel a procurator az elnökséggel azt is megszabta, hogy a szent király mely tulajdonságáról beszéljen és milyen aktuális eseményhez kapcsolja azt a szónok, a beszédek aktuális politikai mondanivalót is hordoztak. Az ajánlással adorált személyek egyben kifejezik az ország történeti változásait: Lipót császár, Montecuccoli, Kollonich Lipót, Róttál János, a magyar ügyek referense a Titkos Tanácsban, I. József, az ifjabb király, és Sobiesky János lengyel király. Joannes Georgius Baranyai Győrből 1674-ben Báthory Zsófiának és I. Rákóczi Ferencnek ajánlotta a Lászlónapi oratióját. (RMKIII. 1498,1674.) A politikai viszonyok gyors változásai minden évben egyedi jelentőséget kölcsönöztek az ünnepi beszédeknek. Az 1634. esztendő első fele a harmincéves háború különleges feszültségeiről nevezetes. 1634 májusában a procurátor vezetésével az elnökség a szónokról és a beszéd tartalmáról különösen kritikus helyzetben döntött. A svéd győzelmek felszínre hozták a Habsburg birodalom válságát; Regensburg megszállva, Johann Tilly császári hadvezér szörnyű csatavesztések után meghalt, az önálló hatalomra tört Albrecht Wallenstein herceget II. Ferdinánd király és császár felbérelt „összeesküvőkkel” február 25-én eltétette láb alól. A hadsereg széthullóban, a szétlőtt és felégetett Magdeburg miatt már megtépázott birodalmi jó hírnév a porban. A kincstár üres. A katonai és diplomáciai válság megoldása a tehetséges ifjabb királyra vár. III. Ferdinánd a császári haderő új főparancsnoka ezekben a napokban száll ki a csapatok közé, hogy támadást kezdjen a svédek ellen. Csakhogy veszélyben a Habsburg-török béke, Isztambul hadjáratra készül, és az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György óvatos politikai irányváltásba kezd, hogy a török ellen forduljon. Pázmány Péter bíboros érsek pedig indulna ismét Rómába, meghalt az állandó római császári követ, és helyébe lépve remélte céljait megvalósítani. VIII. Orbán pápa békítse meg az egymással harcban álló keresztény országokat és fordítsa őket a török ellen. Szándékát, hogy az állandó követi tisztet betöltse, a spanyol diplomácián kívül a bécsi kormányzat is támogatta. Római követségétől várta, hogy az Egyházi Állam megadja az ígért anyagi segítséget a protestáns tábor félelmetes svéd hadereje ellen. Viszont a pápa francia orientációjú diplomatái mindent elkövetnek, hogy a magyar bíborost távol tartsák az Örök Várostól. 1634 tavaszán vádló beadványok próbálják VIII. Orbán pápát Pázmány ellenében befolyásolni. (Tusor 2001,166-169.) Nem mindegy, hogy a László király emlékét az ifjú Habsburg uralkodónak ajánló beszédben mi hangzik el. A hagyomány A hagyomány gazdag változataiból válogathattak beszédjükhöz anyagot a László-napi szónokok. Szent László történeti jelentősége és hagyománya túlélte a tatárjárást, a mohácsi csatát, és a középkori Magyarország felosztását a három hatalom között. Megőrizték a krónikák, a személyiség eredeti gazdag jellemzői és ami ebből következett: hagyománya befogadta a változó korok változásait. A Liber Nationis Hungaricae 5. lapján az iniciálé Szent László küzdelmét ábrázolja a kunnal. Ezen a legismertebb, a templomokban különböző változatokban az ország határain körbefutó és másutt is fellelt ábrázolásban, Európa-szerte követhető „ikonográfiái törekvések figyelhetők meg”. (Vízkelety 1981,273.) László összetett személyiség, hagyománya különösen alkalmas arra, hogy az egymást gyorsan követő történeti fejlemények kihívásáraira újabb és újabb válaszokkal szolgáljon. Lovagkirály, keresztény szent, az 95
