Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK országépítés művét stabilizáló uralkodó és a kereszteshadjárat vezetésére méltatott reménye a középkori Európának. Sírja köré uralkodók, egyházi és világi méltóságok temetkeztek, alakja katalizátora lett Várad, a püspöki székhely kultúrájának és művészeti tevékenységének. (Balogh Jolán 1982,1.17-18,23.) Újabban eddig ismeretlen sermók kerültek elő róla, és a művészettörténeti, eszmetörténeti elemzések az ikonológia, és a korszerű szövegelemzés segítségével megvilágították a Szent László-hagyomány évszázadokon át élő sokrétű fogalomkészletét, egyetemes érvényű képi kifejező formáit és az állandó kategóriák koronként változó tartalmi értelmezéseit. Az egyháztörténet, a társadalompszichológiai és a vallásosság szociológiai eredményei pedig a legendák, kultuszok, mítoszok századokon átívelő kölcsönhatását mutatták ki. (Bunyitay 1892, 70; Madas 1980, 75-82; Vizkelety 1988,180-184; Madas 1996, 63-79; Magyar 1998,105-122; Kerny 2000,188-193; Madas 2000, 85-124; Klaniczay 2004, 246-247; Kerny 2006a, 424-441; Sas 2006, 400.) A humanizmus és reneszánsz László uralkodói és katonai erényeire helyezte a hangsúlyt. Mátyás király történetírója, Antonio Bonfini minden addiginál részletesebben építette be Szent László tetteit és uralkodását a magyar történeti folyamatba. Amióta pedig — a Szent Lászlót különösen tisztelő Vitéz János szavaival — „ólálkodnak Európa körül a törökök,” László király hagyományát áthatotta a török elleni harc gondolata. (1446, 1448. szeptember 17. Janus Pannonius 1982, 577, 585; Kerny 2006a, 430.). Janus Pannonius közismert verse jelzi, hogy a reneszánsz szellemében Lászlót világi katonai erényekkel ruházták fel s neve összefonódott Váraddal: „S rőt fegyvert viselő lovas királyunk, / hős, ki bárdot emelsz a jobbkezedben / - márványoszlopokon pihenve egykor / bő nektárt veritékezett a tested - / utunkban te, nemes lovag, segíts meg. / Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!” (Búcsú Váradtól: Janus Pannonius 1982, 84. Áprily Lajos fordítása.). Temesvári Pelbárt (1440- 1504) a Szent László ünnepén mondott beszédeiben az egyház hű fiának lelki kiválóságát, bűn nélkül való életét, erényességét vázolta. (Temesvári 1982,185-200.) A koraújkor hajnalán Szent László-emlékezetét a hagyomány mentette át a reformáció minden szent kultuszt elutasító, kritikus hevületén (1565), és a történetírás szemléletváltásának, kora eseményeire irányuló figyelme miatt a múltat elhanyagoló mulasztásain. Szerémi György, az Epistola de perditione regni Hungarorum tanúsága szerint, alig tudott a semminél többet róla. Bencédi Székely István, a történetírást sok vonatkozásban megújító ferences szerzetesből áttért református lelkész, „hazugságnak” minősítette a kun és az elrabolt lány christianizált históriáját, és bírálta a sírt látogató zarándokokból hasznot húzó egyházi személyeket. (Bartoniek 1975,105-107.) László király alakja azonban a legendákon, a templomok falain kívül is élt, úgyszólván a mindennapi élet része lett. Rudolf császár uralkodásáig a magyar arany forintokon a Madonna és Szent László páncélos képe volt látható, és később, bár az éremkép változott, sokáig a páncélos alak mellett az S-L betűk jelezték, hogy a kép László királyt ábrázolja. (Huszár 1975,22-23.) Neve öszszekapcsolódott a mindennapi gyógyítással. A „Szent László füve”, „Szent László király füve” (Gentiana, Gentiana cruciata) növényt a laikus gyógyítókra és öngyógyításra utalt társadalom, a különböző herbáriumok tanúsága szerint, vérzés csillapításra, sebek kezelésére használta. Váradnál — amint Szalárdy János történeti műve tudósítja, — „ Szent László nevéről neveztetni szokott, nagy bő forrású, gyönyörűséges fürdőbánya meleg vizének” gyógyító hatását nemcsak környékbe
