Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: Egy Szent László előtti katonaszent: Szent Vencel
KISS GÁBOR - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS EGY SZENT LÁSZLÓ ELŐTTI KATONASZENT: ... Az épületek keltezhetősége tekintetében szerencsés kivételnek számít a sorokpolányi templom esete! Az először 1249-ben említett polányi Szent Vencel templom az 1698. évi Kazó-féle vizitáció szerint a dombtetőn, a temetőben állt és igen elhanyagolt állapotban volt. Az 1842-ben átépített egyhajós templom szentélye sokszög záródású. Nyugati homlokzata előtt torony áll, amelynek felső szintjén román ikerablakok vannak. Az épület homlokzatain XV. századi freskók láthatók: a hajó déli falán Szent Kristóf a gyermek Jézussal és Szent Sebestyén, a nyugati falon Szent Mihály, a torony oldalán a Köpenyes Madonna, a bejárat feletti csúcsíves fülkében pedig a Golgota-jelenete. (Schern. Sab. 1972, 50; C. Harrach-Kiss 1983, 288-289; Valter 1985, 246.) Ami az épületen rögtön szembetűnő, hogy а XIII. században épült román torony is már bővítménye a templom korábbi épületének. A rendelkezésre álló régészeti leletek birtokában a templom építési idejét valóban annak első említésénél jóval korábbra tehetjük. 1941 és 1944 között ugyanis Nemeskéri János a templomdombtól délre feltárta a település népességének korábbi temetőjét. A világháború ellenére ugyanis ezekben az években a Teleki Pál Történettudományi Intézet és az Országos Magyar Történeti Múzeum magyar néptörténeti ásatásokat végzett a Nyugat-Dunántúlon. E kutatási program keretében felszínre hozott sorokpolányi temető 309 sírjának mellékletei magát a templomot is keltezik. (Kiss 2000, 146-238. 59-76. tábla) A temetkezésekből előkerült 20 darab érme alapján a sírmezőt Szent István idejétől Könyves Kálmán uralkodásáig használták. Későbbi pénzdarab itt már nem került földbe. Mindez azt jelenti, hogy a közeli dombtetőn már а XII. század első harmadában felépült a Szent Vencel templom, amelynek cintermébe a közösség ezt követően temetkezett. A többi templomon végigtekintve megállapíthatjuk, hogy a Vencel titulusú egyházak közül csak igen ritkán van közelebbi információnk magáról a középkori épületről. Túlnyomó többségükben mára már barokk építmények állnak a helyükön, amelyek közül valószínűleg mindössze kettő őrzött meg középkori részleteket. Az egyik a tótvázsonyi református templom, ahol az 1721. évi tanúvallomáskor még emlékeztek a régi boltozott szentély ablakszerű pasztofóriumfülkéjére és a kőoltár maradványaira. Körülötte ott terült el a középkori temető is, amelynek csontvázaira az 1870-80-as években bukkantak rá. (Koppány 1967, 145, 167. sz.; Koppány 1993, 110; MRT 2: 201, 46/2. sz.) Hasonló lehet a helyzet az ostffyasszonyfai, ma Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templommal is. Kazó István kapornaki apát 1698-as vizitációja még említi pasztofóriumát. Az 1968. évi műemléki kutatás nélküli tatarozásakor a falakban középkori kőemlékek töredékei — többek között gótikus keresztelőmedencéjének maradványai —, továbbá elfalazott ajtó- és ablaknyílásainak nyomai váltak láthatóvá. (Schern. Sab. 1972, 90; C. Harrach-Kiss 1983, 288-289.) Áttérve a helynevekre, a Szent Vencel templomok titulusa három alkalommal — azaz az esetek negyedrészében — helységnévként is szolgált, mint az a Vas és a Zala megyei Szentviszló, továbbá az ugyancsak zalai Szentliszló esetében látható. Mindehhez nyelvészeti szempontból annyit kell hozzáfűznünk, hogy Szent Vencel nevének ez a régies alakja nagy valószínűséggel közvetlenül a cseh nyelvből került át a magyarba, ugyanis az egyházi latin Venceslaus átvétele esetén Vendős-féle név79
