Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: Egy Szent László előtti katonaszent: Szent Vencel
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK Hogy eme megállapítás mindegyik Szent Vencel templommal bíró település lakosságára igaz-e, azt nem tudjuk, de két esetben, Kerca és Polány esetében valószínűsíthető. Kezdjük a biztosabbal. A Lendva földet — azaz a későbbi felsőlendvai uradalom eredeti területét — lehatároló 1208-as oklevél, rögtön a határjárás első pontjánál említi templomunkat a következőképpen: „Az első határjel Szent Venceltől indul egy úton kelet felé, és határolódik az őrök Kurcite falujának földjével.”9 Amiből kiderül, hogy a templomhoz tartozó Kerca falu akkor az őrök földjén fekvő település volt. Ráadásul község helynevei közt 1760-ban még létezett az azóta elpusztult templom helyétől — azaz a Pusztatemető nevű dombtól — kissé északra a Vaskapu földrajzi név is, ami ugyancsak a határvédelemre utalhat. (Benczik 2005,14) Sorokpolány esete már nem ilyen egyértelmű. A település déli határában, 1278- ban egy Zalak nevű birtok eladományozása kapcsán említik meg a közelben fekvő Nagyúton (magna via) lévő Nagykaput (magna porta). (UBII: 124.) Ez bizonyára az antik Borostyánkő út Savaria (=Szombathely) és ad Arrabonem (=Katafa) közötti szakaszának volt egykori ellenőrző pontja. Emlékét mára legfeljebb a falutól délre fekvő Kiskapui dűlő elnevezés őrizhette meg. (VMFN 189, 51/180. sz.) A forgalmat szemmel tartó hasonló ellenőrzőpontok a Rába két partján vezető utaknál, az egyéb („alsóbbrendű”) régi római eredetű utak mellett és a természetes közlekedési lehetőséget kínáló dombhátak vonalánál is elvileg elképzelhetők (ld. térképmelléklet). Fentebb már szóltunk róla, hogy Szent Vencel kultuszában a harcos katonaszent jelleg a XII. századra vált dominánssá, ily módon méltán választhatták menynyei védelmezőül őt a határőrizetre, útellenőrzésre rendelt közösségek. Szent Lászlónak, az újabb lovagszentnek tiszteletére csak 1192 után épültek az első templomok, kultusza tehát gyakorlatilag a XII-XIII. század fordulójától terjedt el. Mindebből logikus lenne annak feltételezése, hogy a katonaszentként elődjének tekinthető Vencel tiszteletére leginkább ezt megelőzően építhettek templomot.10 Nézzük, mit tudunk a Szent Vencel templomok illetve a hozzájuk kapcsolódó települések legkorábbi említéséről, ami esetleg utalhat a templomok alapítási idejére. Helységnévváltozatok és közigazgatási egység A település és a templom első említése Asszonyfa / Ostffyasszonyfa (Vas vm.) 1346 1359 Gyanafalva/ Jennersdorf (Vas vm.) 1187 1350 (?) Kerca (Szentviszló) / Kercaszomor (Vas vm.) 1208 1208 Köveskút/ Salköveskút (Vas vm.) 1263 1373 Kőhalom / Répcekőhalom / Steinberg an der Rabnitz (Sopron vm.) 1223 nincs adat Polány / Sorokpolány (Vas vm.) 1265 1342 Szendiszló (Zalavm.) 1336 1336 Szentviszló / Kislengyel / Becsvölgye (Zala vm.) 1513 1513 Szil (Sopron vm.) 1200 k. 1415 Tótvázsony (Veszprém vm.) 1082 (?) /1319 1350 Varasd / Varazdin (Várasd vm.) 1193 1334 Ismét csak két biztosan korai időszakra datálható adattal rendelkezünk: Kerca és Polány esetében. Az 1208-ban említett kercai Szent Vencel templom mint rögzült határpont az oklevél kiadását megelőzően már jó ideje állhatott; alapítása tehát László király 1192. évi szentté avatását biztosan megelőzte. 78
