Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
FARKAS ANNAMÁRIA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT TÖRTÉNETE A Társulat által küldött misszionáriusok beszámolói hiteles képet nyújtanak a század első felében élő külföldi magyarság helyzetéről. Beszámolót küldött szófiai missziós útjáról egy kapucinus szerzetes, és a törökországi közösséget vezető három jezsuita szerzetes: Vendel János lelkipásztor, Serei Károly és Ferenczi György. A Társulat egy jó minőségű harmóniumot küldött korábban az isztambuli közösségnek.12 Az észak-amerikai magyarok gondozását a Szociális Testvérek Társasága végezte 1942-es letelepedésük óta Kanadában. Beszámolójuk a Szent László Társulatnak nem túl részletes, ennek ellenére a jelentésnek köszönhetően tudjuk, hogy a Társulat anyagilag jelentősen támogatta a Szociális Testvérek Társaságát. Dél- Amerikából a Sao Paulo-i Szent István-egyházközség működéséről olvasható egy beszámoló. Brazíliában nagy létszámban éltek magyarok, egyházi irányításukat elég jól megszervezték.13 Számos jelentés érkezett még németországi missziós lelkészektől és más nagyobb, európai magyar közösségektől.14 Egyre többen menekültek Nyugat-Európából Magyarországra, nekik a Társulat segített otthont és munkát találni. Többségük Budapesten és környékén telepedett le. A tengerentúli kapcsolatok megszakadásával a Társulat új, jelentős vállalkozásba fogott: A második bécsi döntés következtében Magyarország 43 ezer km2- rel és 2,5 millió lakossal gyarapodott. A Társulat a visszacsatolt területek szórványainak pasztorációs feladatait magára vállalta. Ez a törekvés egybecsengett az ország revíziós politikájával, így a Társulat nem reménykedett hiába, amikor a központi költségvetési támogatásban bízott. Kolozsvárott megindult a szórványmagyarság gondozása, de a Szent László Társulat tovább sürgette a többi, — mint pl. a nagyváradi, a szatmári — egyházmegyék katolikus magyar szigeteinek feltérképezését, éppúgy, mint az alföldi és a dunántúli tanyavilág vallási életfeltételeinek javítását. Ám Magyarország német megszállása, a nyilasok uralma, majd a szovjet hadsereg beözönlése nemcsak a külföldi magyarság hazatérési szándékát törte derékba. Az egyre nehezedő körülmények ellehetetlenítették az első világháború után alig-alig működő, majd újból szárnyra kapott Társulat munkáját. A kapcsolattartás a külföldi magyarsággal szinte lehetetlenné vált, a nehézségek miatt a segélyezések sorra elapadtak. A Szent László Társulat sorsa 1944-től A Társulat 1944. évi működésére a II. világháború után keletkezett vizsgálati anyagokból és jelentésekből tudunk következtetni. Ezekből kiderül, hogy a Társulat csak korlátozottan működhetett 1944-től. Budapest ostroma, majd az országot megszálló szovjet Vörös Hadsereg tevékenysége következtében minden törekvés megbénult. Az 1944. április 22-i közgyűlést követően a Társulat nem tartott hivatalos összejövetelt, egészen 1945 novemberéig. (Borovi 2000, 39.) Ekkor Shvoy Lajos székesfehérvári püspök örömmel jelentette, hogy a Társulat által külföldre küldött lelkipásztorok a helyükön maradtak. A közgyűlésen jelenlévők nem alaptalanul reménykedhettek abban, hogy a Szent László Társulat folytathatja tevékenységét. A Társulat számításai hiábavalók voltak, mert a Szovjetunió a Magyar Kommunista Párt segítségével hamarosan érvényesíthette politikai, gazdasági és rendészeti befolyását, gyakorlatilag semmibe véve a parlamenti választások (1945. november 4.) eredményeit (M. Kiss 2001, 614.). 463
