Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Veszprémy László: Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és anna utóélete)
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK László egyházszervező és kanonizáló tevékenysége24 persze meghaladta a gregoriánus elveket, s bizonyos értelemben ellenkezett is velük. A király azonban jól láthatta, hogy míg propagandájában igazodik a gregoriánus fordulatokhoz, addig hazai pozícióját egyházszervező tevékenységével tudja megszilárdítani. Az általa alapított két püspökség, az erdélyi újjáépítése,25 és az apátságok, különösen a somogyvári apátság alapítása reményeit teljesen beválthatta, hiszen mint Gallus krónikájából tudjuk, a Magyarországon tartózkodó Boleszló maga is felkereste Somogyvárt.26 László alapításai komoly részt vállalhattak az alapító emlékének, jó hírének ápolásában is, ami Salamonnal szemben nem kis többlete volt László egyházpolitikájának. Az államalapító szent király, István kanonizálása pedig nyilván arculcsapása volt a VTI. Gergely-féle érveknek és elvárásoknak, de László későbbi hazai megítélése szempontjából nem kevésbé pozitív tényezővé vált. László politikusi viselkedésénekjellemző példája Oderisius Monte Cassinoi apáthoz írott levele 1091- ben. Ebben készséggel elismerte, hogy a világi uralkodók bűnök nélkül nem tudnak uralkodni, majd nem éppen a keresztényi humilitas szellemében kioktatja és számon kéri tőle, hogy miért nem vette fel vele már korábban a kapcsolatot.27 Lászlót Salamonnal összehasonlítva a legnagyobb különbség éppen ebben van a két uralkodó között, hogy Salamon emlékét — legalábbis tudtunkkal — nem őrizte egyházi alapítás. Igaz, többen a pozsonyi társaskáptalan alapítását hozzák kapcsolatba Salamon udvarának pozsonyi éveivel. (Sedivy 2005, 104-106.; Sedivy 2002, 111.) Salamon király alkalmasságát utólag megpróbálták bizonyítani azzal hogy megalázkodott, s remeteként mintegy lemondott a hatalomról. Ekkor cselekedett úgy, ahogyan azt az egyházi szemlélet még bukása előtt elvárta volna, s ez így már csak megkésett reakció volt, a későbbi korok Salamon-párti ideológiájának terméke. Mint Gerics József joggal utalt rá, így lehetett Lászlótól számon kérni a misericordia gyakorlásának fokát, mintegy belehelyezkedve az idoneista érvelésbe és átvéve annak szempontjait. Ugyanakkor László teljesítette a jó életre térítő király eszményét, amit VII. Gergely leveleiben számtalanszor olvashatunk: subditos et proximos vestros, qui corrigendi sunt, si conversus fuerit impius.. .vita vivet”. Az európai háttér azonban szépen igazolja, hogy elhalálozott uralkodók életben tartása és az egyházi hagyományba való átemelése, ezáltal utólagos erkölcsi elégtétel nyújtása számukra nem éppen példa nélküli, mint Harold esetében a hastingsi csata után láthattuk.28 Annyi bizonyos, hogy az Alexius-legenda típusát „peregrinus in domo propria” követő Harold-legenda kézirata a XIV. század közepéről maradt ránk, de megírását 1206 körűire helyezik a Harold-ereklyékkel is rendelkező, a Harold szentté avatására is kacsingató waltham-i monostorban. Alakja így a „legitimista felfogás” híveinek hatására a mondaképződés útjára indulhatott.29 Az angliai legenda szerzője egyébként nem állt egyedül abban a hitében, hogy az írott forrásokkal szemben hőse nem halt meg, s akinek aszkétikus kései életszakaszára egyik szolgálója vissza tudott emlékezni. így vélekedik majd Aelred of Rievaulx is Edvárd-életrajzában.30 Nem véletlen, hogy a magyar krónika Salamon alakjának szentelt és személyével szimpatizáló 136. fejezete dúskál a Szent Ágoston-i idézetekben (De preadestinatione et gratia cap. 15.; Epist. 127.), valamint egyszer Izidor „Sententiái”-ból (3, 16.) citál. Az Ágostontól kölcsönzött idézet esetében a bibliai Nabuchadonozor képét villantja fel, aki megbánva bűneit, visszanyerte országát.31 Az idézetek forrásai 44
