Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Veszprémy László: Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és anna utóélete)
VESZPRÉMY LÁSZLÓ AZ INVESZTITÚRA HARCOK KIRÁLYKÉPE NÉMET FÖLDÖN ÉS .. egyébként Ivó decretumába és Gratianus kézikönyvébe (2, 23,4.) is bekerültek, így szélesebb körben is ismertnek tekinthetők. Salamon király bűnbánatának és „lelki fordulatá”-nak sikerét a krónika 133. fejezete nem hagyta kommentár nélkül, s azt a peiora prioribus kifejezés kétszeri beleszövésével megsemmisítőén kommentálta. E kifejezéssel a biblikus háttér mellett számos, a bűnbánat hiú és sikertelen voltára vonatkozó ágostoni és izidori helyet (De ecclesiasticis officiis, Sententiae) idézett az olvasó emlékezetébe,32 miközben arra is emlékezhettek, hogy az 1078-as római zsinat egyik IV. Henrik-ellenes gondolata is az igaz és hamis bűnbánat körül mozgott. (Székely 1984,276.) Célja egyértelműen az volt, hogy kétségbe vonja: Salamonnak volt-e bármi esélye arra, hogy „de prioribus/peioribus ad meliora”, vagyis a „de corporalibus ad spiritualibus” eljuthasson. A peiora szó itt rögtön reflektál a 136. fejezet Salamon-párti fogalmazásának ad meliora, szintén izidori eredetű kifejezésére. Mindez a szinte csak idézetekből építkező fejezet a királykép utólagos és tudatos megkonstruálásának egyértelmű bizonyítéka. A fentiek alapján arra is következtethetünk, hogy éppen a gregoriánus királyideállal való irodalmi azonosulás volt egyik fő oka annak, hogy a termetére tett megjegyzéstől eltekintve a valódi, hús-vér Lászlóból semmi sem került be a krónikába. Ebből következhet, hogy Salamon király harcai a trónkövetelővel egy különálló szerkesztésben kerültek megörökítésre s lejegyzésre (Gesta Ladislai regis). Amint láttuk, a királyideál éppen az volt, hogy a korona iránt nem vágyakozik, nem harcol, ami a király valódi életének küzdelmeivel nehezen volt összeegyeztethető. Úgy látszik, hogy a pogány betörések elleni harc olyan szorosan összekapcsolódott a Salamon elleni harcokkal, hogy azokról nem volt leválasztható a pogányok ellen küzdő László pozitív képe. Inkább választották a keresztes háborúra készülődő király fiktív alakját, ami egyúttal III. Béla- és II. András-kori aktualitásai miatt többet is mondott a kortársaknak. Úgy látjuk, hogy a gregoriánus nézetek hazai ismertté válásához a VII. Gergellyel való közvetlen kapcsolatfelvétel mellett a pápa német szövetségeseivel létesített szoros politikai és dinasztikus kapcsolat is hozzájárulhatott. A magyar udvar kész receptet kapott, kaphatott, s ezek még akkor is ismertek lehettek, amikor László uralmát az idoneista krónika-szerkesztésben megörökítették. A kutatások szépen igazolták, hogy ennek aktualitása semmit sem veszített a László szentté avatása körüli időkig, amikor más helyzetben ismét pápai legátusok helyezték mérlegre Lászlónak az invesztitúra küzdelmek idején tanúsított magatartását. Ekkorra persze Gergely levelei már olyan jogi gyűjtemények részévé váltak, amelyek hozzáférhetők voltak a kortársak számára.33 A hazai történetírás kezdetei szempontjából is rendkívül fontos az a megfigyelés, hogy az udvarban gondosan gyűjtötték az invesztitúraharc dokumentumait, a pápai leveleket éppúgy mint az antigregoriánus irodalmat. Éppen a Hartvik-legenda kapcsán sikerült Gerics Józsefnek bizonyítani, hogy a Kálmán udvarában működő szerző az antigregoriánus, ún. ravennai hamisítványokat hasznosította, valamint a VIII. Leó nevére szóló leveleket, Ferrarai Wido antigregoriánus vitairatát, ill. értelemszerűen II. Orbán Kálmánnak írott 1096-os levelét. (Gerics 1994, 140-143.) E forrásokkal szoros összefüggésben merült fel XII. János pápának a magdeburgi érsekségre vonatkozó oklevelének közvetett magyarországi ismerete. (Gerics 1981, 130-142.) Ezeknek az iratoknak egy részét Hartvik persze még Magyarországon kívül megismerhette, de hazai felhasználásuk akkor is az ezek befogadására előkészített hazai szellemi környezetről tanúskodik. 45
