Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK nokot felkérjen. E gyűlésen elnök ur őnagysága kijelenté, miszerint azon okból, mivel a szt.-László körmenet tartása épen összeesnék az urnapi körmenettel, mely a szt. Benedekrend templomából indul, - tehát ez évben elmarad; hanem az ünnepélyes szentmise, predikáczió és Tedeum a székesegyházban jövő vasárnap d. e. 9 órától meg fog tartatni. Tekintve, hogy évenkint a jelesebb egyházi szónokok egyike lett az egylet által megkérve, - az e gyűlésen elnök ur őnagysága, - mint városunk kedvelt plébánosa, - lett erre felkérve, ki is, engedve a szives kérelemnek, a szent beszéd tartását elfogadni méltóztatott.”22 Érdemes idéznünk az 1893-ban megjelent rövidhírt is, mivel az az aktuális információkon túl is érdekes a kutatók számára: „A Sz.-László-társulat tudomására hozza a város lakosságának, miszerint a város fogadalmi ünnepét, t. i. sz. László király fejereklyéjének körülhordozását a nagyméltóságu megyés püspök intézkedéséből az idén junius 25.én, jövő vasárnap, d. e. 8 órakor, és ezentúl is mindig a névünnepet megelőző vasárnapon fogja megtartani. Az ünnepi szónoklatot ft. Hahnekamp György mondja. Mely körmeneten a hívők minél nagyobb számban való részvételét, a társulatoknak zászlaikkal való megjelenését kéri: az egyesület elnöksége.”23 Az 1893. évből még egy fontos adatot említhetünk: ez év júniusában szenteli fel dr. Zalka János megyéspüspök a nádorvárosi rk. népiskolát, melyet Szent László pártfogásába ajánlanak. A szentelésről önálló címmel ellátott cikkben számol be a Győri Közlöny, hosszabban idézve a megyéspüspök beszédéből;24 de az egy héttel korábbi számban egy köszönetnyilvánítást is felfedezhetünk: „A sz. László társulat által a győr nádorvárosi r. k. népiskola homlokzatán emelt sz. László-király szobor árának fedezése céljából ft. Nagy Ignác ur 150 frtot ajándékozott. E nemeslelkü adományért fogadja az adományozó a társulat leghálásabb köszönetét.”25 A két nagy évforduló sajtóvisszhangjáról Az 1890-es évekre két jelentős Szent László-évforduló is esett: 1892-ben szentté avatásának 700., három évvel később halálának 800. évfordulójára emlékezett az ország. E két évforduló helyi sajtóvisszhangját érdemes alaposabban is tanulmányoznunk! A Győri Közlöny a szentté avatás 700. évfordulójának történéseivel nem kevesebb, mint nyolc írásában foglalkozott! Június 23-án hosszabb hírben hívja fel a figyelmet a 26-án vasárnap a székesegyházban tartandó ünnepélyre, közölve annak programját is, hozzátéve: „Mely ünnepélyre a lelkes hazafiak és a már meghívott egyesületek és társulatok figyelmét újból felhívja a sz. László-társulat elnöksége.”26 A június 26-án, vasárnap megjelent szám több oldalnyi terjedelemben foglalkozik az ünneppel. A névaláírás nélkül közölt vezércikk Szent László jelentőségét hangsúlyozza, és fontosnak tartja kifejteni: „Az ünnep maga azzal a kegyeletes őszinteséggel, mely belőle sugárzik, stációja lesz a legnemesebb legfönkeltebb ideálizmusnak, - de a gyarló halandó testi szeme elé is örök emléket varázsolhatna a hitbuzgalom és hazaszeretet, ha a millenium idejére a Szt. László-Társulat győri fiókjában élénk visszhangra talált indítvány a Balitsé megvalósulna, hogy ezredéves fennállásunk emlékére itt láthatnók Győr valamelyik közterén Szent László királyunk szobrát!”27 Ugyancsak az első oldalon indítva közli a lap Balics Lajos hosszabb munkájának Szent László király szentté avatásával foglalkozó részletét — hangsú444
