Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
HORVÁTH JÓZSEF ADALÉKOK A GYŐRI SZENT LÁSZLÓ-KULTUSZ TÖRTÉNETÉHEZ ... lyozva, hogy az írás a „győri Szent László-Társulat” megbízásából született.28 Olvashatjuk továbbá a győri Szent László-Társulat által június 21-én kibocsátott meghívó teljes szövegét, mellyel „a nagy szentnek egyébként is szokásos ünnepét” megülni hívják Győr katolikus lakosságát; a meghívó alatt „A Szent-László-Társulat kebeléből kiküldött rendező bizottság” aláírás látható.29 Hogy kikből állt ez a bizottság, arra vonatkozóan egy másik írás szolgál felvilágosítással: „A Szt. László-Társulat győri fiókja élén az elnökkel, Mohi Antal apát-plébánossal és Felber János jegyzővel, valamint a rendező bizottság többi tagjai Kálóczy Lajos (világi elnök), Surányi János dr. kanonok, Balics Lajos dr., Stumpf Dózsa és Kozics László mindent elkövetett az ünnep fényének emelésére. Balics Lajos dr. a nagyszeminárium kitűnő tanára, lapunk illustris munkatársa külön tanulmányt irt a kis győri szent ereklyéről, Szt. László craniumáról; ebből az essayből van merítve mai tárcánk és a nap aktualitásának szenteltük mai vezércikkünket is.” Kiemeli még az írás „a kath. Autonómia fáradhatatlan elnöke Baky István” szerepét, aki külön meghívókon „hívta fel az önkormányzati testület tagjait az ünnepen való részvevősre”.30 Az ünnepet követő lapszámban hosszabb híradás található annak lefolyásáról. Méltatja a helyi Szent László Társulat érdemeit a sikeres lebonyolításban, majd így folytatódik az írás: „Vasárnap virradóra az egész várost fellobogózták. A székestemplomban Zalka János megyés püspökünk maga tartotta az istenitiszteletet fényes segédlettel. Utána Szt. László király fejereklyéjét — azon gazdagon aranyozott ezüst hermában, melyet az 1884-iki ötvös műkiállitáson annyian magasztaltak, mint az ötvösmű remekét, — ünnepélyes körmenetben körülhordozták a város utcáin. Ezt a fejereklyét, mint múlt számunk tárcájában megírtuk, a XVI. század óta őrzik a székestemplomhoz épített Szt. László (előbb Héderváry-nak nevezett) kápolnában s évenkint körül szokták hordani körmenetben. — A bencéseknél ez alkalommal szintén tartottak isteni tiszteletet, mely után Francsics Norbert orsz. Képviselőnk, igazgató, tartott lelkesítő hazafias beszédet.”31 A győri események részletes ismertetése mellett a Győri Közlöny egy hosszabb hírben beszámol a nagyváradi ünnepségekről is: név szerint felsorolja az ott megjelent kilenc püspököt, hosszabban idéz Fehér Ipoly pannonhalmi főapátnak az ünnepi ebédnél elhangzott pohárköszöntőjéből, majd e mondatokkal zárja a tudósítást: „A nagyváradi kegyeletes ünnepélyre városunkból a káptalan, a Szt.-László-társulat s város képviseletében leutazott Surányi János dr. kanonok. A tudós főpapot s széles körökben ismert kitűnő egyházi irót kit a Közlöny is örömest vall a magáénak, nemes érdeméhez híven, sokszoros ovációban részesítették Nagyváradon. Örülünk, hogy ily módon mi győriek is leróvtuk hazafiui kötelességünket!”32 A szentté avatás 700. évfordulója kapcsán egy hosszabb ismertetést is olvashatunk a lapban Balics Lajos fentebb már többször említett, Szent László király fejereklyéjének története című munkájáról. (Balics 1892.) A recenzens „érdekes tartalmú, kitűnő stylben megirt és az ereklyére vonatkozó kútfők gondos tanulmányozására valló füzetnek” minősíti a munkát, melynek főbb szakaszait is ismerteti. Véleménye szerint „ezt a füzetet mindenki szívesen fogja elolvasni: egyaránt alkalmas a hitbuzgalom szitására és a hazafiui szeretet ápolására”.33 A Szent László-kultusz helyi történetét vizsgálva, az ünneplés mértékét tekintve valószínűleg az 1895. évi, a szent király halálának 800. évfordulóján tartott megemlékezés volt a leginkább kiemelkedő: helyi sajtóanyaga olyan gazdag, hogy 445