Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
HORVÁTH JÓZSEF ADALÉKOK A GYŐRI SZENT LÁSZLÓ-KULTUSZ TÖRTÉNETÉHEZ ... Horváth József ADALÉKOK A GYŐRI SZENT LÁSZLÓ-KULTUSZ TÖRTÉNETÉHEZ A HELYI IDŐSZAKI SAJTÓ TÜKRÉBEN (1864-1914) Szent László győri kultuszának történetével az utóbbi évtizedekben két kutató foglalkozott alaposabban: Csóka Gáspár OSB és Grábics Frigyes. Csóka Gáspár tanár úr, a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár igazgatója először 1990-ben, egy előadás keretében ismertette e témával kapcsolatos kutatásainak eredményeit; előadása öt évvel később — egy a felhasznált fontosabb kéziratos forrásokra és nyomtatott kiadványokra utaló bibliográfiával kiegészítve — nyomtatásban is napvilágot látott. (Csóka 1995.) Azóta már másutt, tudományos kiadványban is publikált (Csóka 2000.) és az érdeklődők szélesebb köre számára is elérhetővé tett (Csóka 2006.) dolgozatának nagy érdeme, hogy — főként a XVII-XVIII. századra vonatkozóan — számos, addig ismeretlen részletre hívta fel a figyelmet, helyi kéziratos forrásokra is hivatkozva. Grábics Frigyes egy évtizeddel ezelőtt megjelent tanulmánya inkább a XIX-XX. századi Szent László-kultusz kutatásában hozott új eredményeket, az időszaki sajtóból nyerhető ez irányú információk felhasználásának lehetőségére is utalva. (Grábics 1997.) Előadásomban ez utóbbi irányt szeretném folytatni, a másfél évvel ezelőtt elhunyt kiváló helytörténész emléke előtt is tisztelegni kívánva: az 1850-es évek derekától az első világháború kitöréséig terjedő időszak helyi sajtóját áttekintve szeretném bemutatni annak forrásértékét jelen témánk kutatása szempontjából. Elsősorban a korszak legfontosabb helyi időszaki kiadványaira szeretnék támaszkodni, utalva közben néhány ezen időszakban megjelent egyéb nyomtatott forrásra is. A korszak legfontosabb győri időszaki kiadványairól A fentebb jelzett időszakban Győrött három jelentősebb, több évtizeden keresztül folyamatosan megjelenő időszaki kiadvány látott napvilágot. Időrendben elsőként közülük a Győri Közlöny címűt említhetem, mely 1857. október elsején indult útjára, és e néven 1896. szeptember 27-én látott utoljára napvilágot — azaz kereken negyven évfolyama áll ma a kutatók rendelkezésére. A Zetykó József szerkesztésében „Kereskedelmi és szépirodalmi lap” alcímmel induló, majd felelős szerkesztőit és alcímeit egyaránt többször változtató kiadvány1 hetenként kétszer jutott el olvasóihoz, számonként előbb négy, majd nyolc oldal terjedelemben, számos egyesület „hivatalos közlönye”-ként.2 A Győri Hírlap első száma 1886. szeptember 26-án került olvasói kezébe; az általunk itt és most vizsgált időszakot „túlélve” 1939. szeptember 30-ig jelent meg, „beolvasztva” közben több konkurens lapot, így 1896 októberétől a fentebb említett Győri Közlönyt is. Fennállásának első évtizedében hetenként kétszer, 1895. szeptember 29-től viszont már hetente hatszor jelent meg, többnyire számonként 8-8 oldal terjedelemben. Az újságíróként később országos hírnevet szerzett Szávay Gyula3 által alapított és bő másfél évtizedig közvetlenül irányított újság — amint azt többször változó alcíme is kifejezi — politikai lapként, „a nemzeti törekvések, az irodalmi, közgazdasági és társadalmi érdekek független helyi lapja”ként kívánt megjelenni.4 441
