Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
L i ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK A Dunántúli Hírlap mutatványszáma 1893. december 24-én jelent meg, utolsó száma 1945. február 24-én — „53. évfolyam 8. szám” jelzéssel.5 Indulásától 1901 októberéig hetenként kétszer, majd 1914 márciusáig hetenként háromszor, ezt követően 1918 nyaráig naponta jelent meg. Politikai és társadalmi, majd 1895 decemberétől „politikai, társadalmi és közgazdasági lap”-ként határozta meg jellegét; 1902 augusztusától 1914 áprilisáig „Függeüen keresztény politikai lap” olvasható alcímében. Szempontunkból nem érdektelen megemlíteni, hogy 1902 augusztusától 1904 februárjáig a keresztényszocialista politikusként is ismert katolikus pap, Giesswein Sándor6 a lap főszerkesztője, felelős szerkesztője pedig 1902-től 12 éven át a sajtótörténettel foglalkozók körében valószínűleg nem ismereden Bihar Jenő7 — akitől viszont a később költőként is nevet szerző fiatal pap, Harsányi Lajos8 veszi át e tisztet. A korszak győri sajtójának részletesebb bemutatása nem lehet jelen előadásunk tárgya: csupán annyit szeretnék megemlíteni, hogy az 1870-es évek elejéig a Győri Közlöny az egyetlen helyi időszaki kiadvány; ezt követően jelennek meg hosszabbrövidebb ideig fennmaradó vetélytársak — mint pl. az 1873-1874-ben hetente megjelenő Győri Figyelő,9 vagy az 1880-tól kilenc évfolyamot megérő, majd a Győri Közlönybe beolvadó Hazánk10; a XX. század elejétől pedig már három-négy helyi újság is „megél” egymás mellett — ezek mindegyikének vizsgálatunkba való bevonása azonban szétfeszítené előadásunk kereteit. így a továbbiakban a három hosszabb életű — fentebb néhány mondattal bemutatott — újság Szent László-kultusszal kapcsolatos anyagának legfontosabb jellemzőit szeretnénk röviden bemutatni. A Győri Közlöny témánkra vonatkozó híradásairól Bár vizsgálódásomat a Győri Közlöny indulásától kezdem, talán nem érdektelen megemlíteni: átnéztem az első győri magyar nyelvű újság, az 1847. január 2. és 1848. augusztus 10. között dr. Kovács Pál11 szerkesztésében megjelent Hazánk12 témánk szempontjából leginkább érdekesnek tűnő június-júliusi számait is — a Szent László-kultusszal kapcsolatosan azokban egyetlen sort sem találtam. Hasonló eredményre jutottam a Győri Közlöny első évfolyamait lapozgatva is: a nyolcadik évfolyamban, 1864-ben találtam az első, témánk szempontjából érdekes hírt. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert 1863-ban éppen kerek évfordulóról adhatott volna hírt a sajtó, hiszen — amint az széles körben ismert — az 1763. júniusi földrengéstől való megmenekülés okán tett fogadalmat a város a Szent László-napi körmenet évenkénti megtartására — a bizonyára díszes centenáriumi körmenetnek azonban nem találtam nyomát a helyi sajtóban! A következő évben viszont — egyetlen mondat erejéig — már olvashatunk az eseményről: „ - A Szent-László-társulat védszentjének egyházi ünnepélye Győrött jövő vasárnap tartatik meg.”13 Néhány évvel később kezd rendszeressé válni, hogy nemcsak az előzetes híradást hozza le az újság, de utána egy rövid „beszámolót” is olvashatunk az esemény lefolyásáról. Ez bizonyára összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy ekkor már működik a Szent László Társulat győri csoportja is. Különösen értékes számunkra az a rövidhír, melyet a Győri Közlöny 1868. június 28-án megjelent számában találtunk: „-Ma fog felszenteltetni a székesegyházban a győri szent László társulatnak zászlója, melyet Keller Adolf, helybeli egyházi diszruha-készitő nagy figyelemmel készített; ezt követőleg fog a fogadásos körmenet, szent királyunk ko442
