Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Veszprémy László: Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és anna utóélete)
VESZPRÉMYLÁSZLÓ AZ INVESZTITÚRA HARCOK KIRÁLYKÉPE NÉMET FÖLDÖN ÉS ... Sőt, azzal is egyetérthetünk a „vonakodó királyok”-ról legutóbb tanulmányt író Björn Weilerrel, hogy a Hartvik-féle Szent István-legendában a magyar koronaküldés ábrázolása részben ebben a képzetben nyeri magyarázatát. Az álom hatására odaítélt korona nemcsak a pápai hűbéri igények elleni védelmet szolgálta, hanem azt is bizonyította, hogy az, aki a koronáért küzd, azt előre lefoglalja magának, nem méltó rá. Akorona akaratuk ellenére kell, hogy a királyoknak osztályrészül jusson.20 A magyar szakirodalomban is többször utaltak arra, hogy László, mint jó király a természetet is befolyásolni tudta. A gregoriánus szerzők egyébként nemcsak a csaták kimenetelét, hanem a természeti jelenségeket is a királlyá választott Sváb Rudolf melletti isteni megnyilatkozásként értékelték. A kemény tél utáni hóolvadást VII. Gergely XII. század elejei életírásának szerzője, Paulus Bernried (с. 96) úgy értékeli, hogy „Isten a jog szerinti fejedelem megválasztása kapcsán beleegyezését hozta a világ tudomására” (Deus in legitimi principis electione suam adstipulationem mundo denotavit).21 Joggal utalnak a Gallus Anonymusnál olvasható párhuzamra, amikor az László idoneitásának külső és belső jegyeiről írt: magas növésű, kegyességben bővelkedő (affluente pietate), s megjegyzi, „nem hoztak a földek annyi gyümölcsöt utána”. Sőt, Gergely többször is megfogalmazta 1074 és 1081 között, hogy Péter apostol a reformpárt híveinek a katonai győzelmet is biztosítani tudja.22 Mindennek a lényege persze a római egyházi reformok támogatása volt, amire Rudolf késznek mutatkozott. Bertold szerint Rudolf „oboedientissmus erat in omnibus, quod in Romana synodo nuper canonice diffinitum est...” E szemlélet alapján félrevezetők a Kálmán király testi tulajdonságaira tett megjegyzések a magyar krónikában, amelyek látszólag azt sugallják, hogy a Kálmánkori fejezetek vonatkozó helyeinek szerzői az idoneitással szemben álltak volna. Azt már Kapitánffy István megjegyzései óta tudjuk, hogy az ott felsorolt tulajdonságok — púpos, sánta, hebegő — a Scriptores Historiae Augustae zsarnokportréjának elemei voltak, majd a papi hivatás kánonjogi akadályait jelentették (Biblia: Lev. 21,20, Izidor Leviticus-kommentárja 13,3; Gratianus), ami mögött az az érvelés állhat, hogy aki papnak sem alkalmas, püspöknek, királynak sem az. (Kapitánffy 1975,359-360.) Persze, az első keresztes hadjárat korabeli források nem tudnak semmit Kálmán nyomorék voltáról. (Veszprémy 2005, 501-516.) Más érveléssel legutóbb Tóth Endre is elvetette a Kálmán fizikumára való krónikás megjegyzést, s éppen III. Bélának tulajdonított csontvázzal hozza összefüggésbe Kálmán személyét. (Tóth E. 2005- 2006, 148.) Gerics József is Kálmán idoneitása lényegének látta annak püspök mivoltát (s a pápa által más forrásból ismert elismerését a király kánonjogi képzettségét illetően). (Gerics 1984,170-171.) Ezzel teljesen egybevág az, amit a krónika 152. fejezetében olvashatunk: Kálmán uralkodni kényszerült (compellitur), miután testvérei elhaltak, s azt pápai engedély birtokában tette. A korábbi szakirodalomban ezt Kristó Gyula éppen az alkalmasság (idoneitás) hiányának tekintette, pedig éppen ellenkezőleg, annak az igazolására jegyezték le ebben a formában. (Kristó 1974, 598.) Alkalmasság és jogszerűség között nincs mindig ellentmondás. Kálmán válásának a megítélésben a krónikás szokatlanul szembetűnő szimpátiát tanúsít a király iránt, s a házasságtörő feleségétől való válás megindoklásához hosszan idéz Gratianusból (II, c. 33, q. 2).23 Ez azonban éppúgy tekinthető Borisz trónkövetelésével szembeni határozott, jogi érveléssel megalapozott állásfoglalásnak, s nem feltéüenül kell közvetlenül Kálmán személyére vonatkoztatni. 43
