Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Jernyei Kiss János: Szent László alakja késő barokk szakrális tereink monumentális festészetében
JERNYEI KISS JÁNOS SZENT LÁSZLÓ ALAKJA KÉSŐ BAROKK SZAKRÁLIS TEREINK... fejezésének a csendes, befelé forduló meditációtól a heves extázisig terjedő skáláját végigkövetve voltaképpen az Istennel való egyesülés stációival szembesül, amit neki magának is be kell járnia. Ugyancsak mindenszentek-kompozícióban, ám jóval hangsúlyosabb szerepben tűnik fel Szent László a győri székesegyház szentélyének mennyezetfreskóján, amely a háromhajós belső tér bonyolult, több témát egyesítő ikonográfiái programjának középpontját jelenti. (Garas 1960,102-103,105-107,129-130.) Zichy Ferenc püspök megbízásából Maulbertsch a szentélyben és a főhajóban a Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárképet, A magyar szentek megdicsőülését ábrázoló szentélyfreskót és a szentélyfal történeti képeit festette meg a Szent István megalapítja a győri székesegyházat és Szent László a sziklából vizet fakaszt témák ábrázolásával. (5-6. kép) Mária égbe emelkedésének a szentélymennyezeten feltűnő mennyország-vízióval való jelenetszerű összekapcsolása a barokk szakrális terek képileg gyakorta inszcenált látványossága, amely mintegy a szemünk előtt megelevenedő szent színjátékként azt a benyomást kelti, mintha a Szűz felfelé emelkedésének célpontja a mennyezetfreskó égi birodalma lenne, s a jelenet a szentély terében játszódna. Az angyaloktól magasba röpített Boldogasszonyt fent az Atyaisten felhők közül előbukkanó alakja és a Paradicsom lakói várják. A mennyei sereget ezúttal kizárólag magyar szentek alkotják. De hogyan lehetnek ők, a később élt szentek Mária mennybevitelének tanúi? Erre a kérdésre a paradicsomi víziók teret és időt áthidaló, témákat magába olvasztó karaktere adja meg a választ.3 A magyar szentek a mindenszentek teológiai fogalmának értelmében ugyanis a pars pro toto-elvet követve a megváltottak egész seregét, a teljes mennyei egyházat képviselik, amely egyben szimbolikusan Máriában is testet ölt. A Szűzanya mennyei megdicsőülése ünnepének régtől létező ekkléziológiai értelmezése e jelképes eseményben az egyház mennyei beiktatásának aktusát is látja.4 Vagyis a két jelenet együttesen, egymást kiegészítve az ecclesia triumphans történeti időket meghaladó jelenvalóságát teszi láthatóvá. A szentek a mennyezetképen az Atyaisten előtt róják le hódolatukat. Az Atya egyedüli ábrázolása sem teológiai, sem ikonográfiái szempontból nem kifogásolható, mégis szokatlannak mondható a Szentháromság mindhárom személyét szívesebben megjelenítő barokk mindenszentek-kompozíciók sorában. A másik két személy hiányára a székesegyház enteriőrjének egésze szolgáltat magyarázatot: a Fiút és a Szentleiket ugyanis a főhajó boltozatának Krisztus színeváltozása jelenetén láthatjuk, amelyet ugyan Maulbertsch csak később, 1781-ben festett meg, mégis valószínűsíthető, hogy kezdettől fogva koherens ikonográfiái programot követtek és már a mun-433 6. kép Franz Anton Maulbertsch: A magyar szentek hódolata az Atyaisten előtt. 1772-73. Győr, székesegyház, a szentély mennyezetfreskója
