Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Veszprémy László: Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és anna utóélete)
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK rectoremque iustissimum sese extunc in posterum fore profitebatur.” ill. „legum paternarum illius gentis arbiter iustissimus.”9 Ennek a megfogalmazásához egyúttal az a körülmény is támpontot adhatott, hogy III. Henrik Triburban hároméves fia trónutódlását akarta biztosítani, amihez azonban a német előkelők konszenzusukat csak akkor voltak hajlandók megadni, ha majd a tényleges trónra lépés pillanatában is „igazságos királyként” fog előttük megjelenni a későbbi IV. Henrik.10 Az 1053-ban feljegyzett események arról tanúskodnak, hogy a szabad választás útján megvalósuló trónutódlás gondolata már jóval korábban felmerült a német előkelők körében, s csak az alkalomra vártak, hogy azt a gyakorlatban is megvalósítsák. A gregoriánus felfogás legjobban VII. Gergely leveleiből ismerhető meg, amelyekre korábban Gerics József is joggal hívta fel a figyelmet. Még ha elküldésük időszakában hatásuk korlátozott is maradt, később különböző, részben egyházjogi gyűjteményekbe kerülve nem kis hatást fejtettek ki, azaz valóban használhatták azokat a kortársak mellett a kései írástudók is.11 (Schubert 2005, 56.; Székely 1984, 357-358.) Ezek közül a legolvasottabb VII. Gergelynek Hermann, metzi püspöknek írott levelei voltak, főleg a második (Reg. VII,21). Ezt a pápa — a levelek szöveghagyományával bizonyíthatóan — maga is több példányban köröztette, és ismertté vált a levélgyűjteményekben, Deusdedit és Luccai Anzelm kánonjogi gyűjteményei révén pedig a jogi irodalomban, értelemszerűen válaszra ingerelve az ellenfeleket a heinriciánus vitairatokban. E levelében a pápa a keresztény uralkodótól elvárt magatartást kéri számon: „ne áhítozzék a világi hatalom becsvágyától vezetve uralkodni” (ambitione secularis potestatis regnare), hanem tartsa inkább szem előtt azt, amire a szentséges Szent Gergely pápa figyelmeztet: „...kényszerítve lépjen az uralkodáshoz az, aki bővelkedik az erényekben (virtutibus pollens coactus ad regimen veniat), aki pedig híján van az erényeknek, kényszerítve se juthasson oda. (Gerics 1994,137-138.) Nem kevésbé fontos, hogy ezekben a levelekben veszi számba a pápa általi királyletételek történeti előzményeit, többek között a 751. évi letétel körülményeit, amelyek a kortársak körében nagy visszhangot keltettek, s a történeti forráskritika korai fénykorához vezettek. (Goetz 1987, 31-69; Goetz 1988, 138-148.) Salamont az isteni törvényre megtéríteni igyekvő Lászlónak a magyar krónika 133. fejezetében kialakított képe, a pietas és a iusticia hangsúlyozásával a gregoriánus királyideált testesíti meg.12 E vitairodalom, illetve a pápai levelek hatása köztudomásúan a magyar krónika 131. fejezetében érhető tetten, amely szerint László — aki egyébként az erények teljességével van felruházva (vestitus consumatione virtutum) — az egyhangú választásba csak sürgető kérlelésre (precibus compulerunt) egyezett bele, s a krónika egy későbbi helyén Horvátországot sem propter cupiditatem foglalja el (132. cap.). Gerics József szerint az 1081-es Gergely-levél a László-legenda későbbi szerzője számára is ismert volt, amikor az a kormányzás elfogadásakor leszögezi, hogy azt László „a világi dolgok bármiféle megkívánása nélkül fogadta el”,13 illetve a Hartviklegenda egyik mondatára is utal („.. .talán Istvánon is rajta maradt egy szemernyi földi por...). (Gerics-Ladányi 2002, 3-4.) Egyetérthetünk azokkal — többek között Gerics Józseffel, újabban Kertész Balázzsal —, akik a legenda megírásának idején is aktuálisnak és a kortársak számára ismertnek tekintik Gergely nézeteit, s úgy vélik, hogy azok hozzáférhetők voltak számukra. (Kertész 2006b, 305-310.) Hasonló a helyzet VII. Gergely pápának Szent László feleségéhez, Adelhaidhoz írott le-40
