Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez

ARRABONA 2008.46/ 1.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 „[...] Philipus Burgundi^ duxquo anno Constantinopolis amissa est, votum vovit publice Deo, iturum se contra Turchos et bellum cum esis gesturum, et hostem Mahumetem ad singulare certamen provocaturum, si vel Fredericus imperator, vel Karolus Franciq vel Ladislaus Hungária rex vel magnus alius quivis princeps, quem se sequi non deceret, ad hoc ipsum bellum proficisceretur [...]” Szövegkiadása: II. Pius 1993. 363. (7.16)

2 Jelen tanulmányban közölt fölvetésemet először a Sigismundus rex et imperator című kiállítás tudományos katalógusában szerettem volna közzétenni, ám ez terjedelmi okok — vagy más szerkesztői megfontolások — miatt kimaradt belőle. Ezen a helyen szeretném megköszönni a dolgozat elkészítéshez nyújtott értékes segítségét Érszegi Gézának, Макку Györgynek, Mikó Árpádnak, Mudrák Attilának, Schölch Miklósnak, Smohay Andrásnak, Takács Imrének és Varga Péternek.

3 A szakirodalomban gyakran említett oklevél teljes elolvasására mind ez ideig kevesen szakítottak időt. Két XIX. századi kiadását (Keresztúri 1806, I. 202-216. Nr. 2L; CDH X/4. 518-525. Nr. CCXXXIII) leszámítva csupán Balogh Jolán (Balogh 1982. II. 42-43.) kivonatolt belőle számára fontos részleteket.

4 Ezt az álláspontot képviselte többek között: László 1965; László 1966; László 1968; László 1969.

5 Erre vonatkozóan v. ö. Brandt 2005. Ezen a helyen szeretném megköszönni Bálint Csanádnak, hogy fölhívta a kötetre a figyelmemet.

6 Először Ipolyi Arnold foglalkozott érdemben a pánttal, de ikonográfiái leírásán kívül egyéb információval nem szolgált sem korát, sem pedig előképeit illetően. Ipolyi 1863, 27-29. További ide vonatkozó irodalom: Czobor 1884,134-137; Czobor 1900. Polner Ödön 1943-ban — Ipolyi alapján—úgy vélte, hogy a Szent Korona felső keresztpántjai erősen emlékeztetnek az ereklye fedelére. Mindebből a következő konklúziót szűrte le: „Nyilvánvalónak tartom, hogy a koronának felső részét képező ívezet is ilyen fejereklyetartóról származik, mivel összeállítása a most leírttal azonos’ azzal a különbséggel, hogy a megváltó képét négyszögű keret köríti és nem köralakú, és hogy a négy lehajtó kar mindegyikén apostolképek láthatók. [...] Összehasonlításuk szemmel láthatóvá teszi a két tárgy szerkezetének és alapgondolatának azonosságát.” (Polner 1943, 38.) Hasonló véleményre jutott Grexa Gyula is. (Grexa 1972) László Gyula a herma mellett külön tanulmányt szándékozott írni az ereklye foglalatáról is, amelyet egyébiránt 1370 körülire keltezett, ám ez nyomtatásban nem látott napvilágot. (László 1965,184.) Kolba Judit összefoglalásában mindössze annyit jegyzett, hogy „XV. századi [...] lehet, hogy valamivel későbbi, mint a herma”. (Kolba 1980. 229.) Kovács Éva pedig szintén csak azt tartotta szükségesnek megemlíteni lakonikusan, hogy bizánci módra készült késő Anjou-jellegű munka: Kovács 1987, 405-407. Kat. Ö. 1.406.

7 Ugyanerre a következtetésre jutott Marosi 2005. 287-288. és újabban: Wetter 2006.

8 Legutóbb: Montgomery- Bauer 2002.

9 Salzburg, Universitätsbibliothek, jelz.: M. II. 11.

10 A szakemberek teljes egészében XVI. századi ötvösműnek tartják a koronát, pedig már Pulszky Károly és Radisics Jenő is figyelmeztetett rá, hogy Naprági csupán javíttatta, nem pedig kicseréltette a koronát: „[...] E viszontagságok közepette a mellszobor megsérült. Ekkor tört el koronája, melynek csak némi részét, az abroncsot, az apró liliomleveleket s nehány sodronyos lemezkét használhatott föl a prágai ötvös.” Pulszky-Radisics 1885, 63-64. А XV. századi koronáról mindmáig az egyetlen hiteles forrás Náprágyi Demeter erdélyi püspök és kancellár Prágában, 1600. december 20-án kelt levele Szentiványi Jánosnak, Liptó vármegye alispánjának. (Budapest, Magyar Országos Levéltár, P szekció, Szentivány család levéltára. Nr. 201. Kiadása: Literátor-politikusok 1981.119-120.) Lásd még Szentmártoni Szabó Géza tanulmányát a jelen kötetben.

11 Restaurálási dokumentációja nem ismert. Az Iparművészeti Múzeum iktatókönyvei (Adattár) sem tartalmaznak ide vonatkozóan adatokat.

12 A vágásos címerről újabban: Rácz 1992.

13 A majdan államcímerré fejlődő magyar királyi címer legkorábban megjelenő eleme, a kettős kereszt — mint ez köztudomású — III. Béla pénzein fordult elő először. Kezdetben pajzs nélkül, majd 1190 táján vert pénzein pajzsba foglalva látható lebegő helyzetben. Ekkor azonban még nem öröklődött tovább. Imre felségi pecsétjén az országalmán szerepel a kettős kereszt. II. András ismét szerepelteti a kettős keresztes címerpajzsot egyes pénzein, amelyet fia, IV. Béla pénzein (CNHI. 267.) és pecsétjén pajzsra emelt, és állandó címerévé vált a magyar királyi pecséteknek. Fiának, István stíriai hercegként használt lovaspecsétjén szintén a kettős keresztet alkalmazta címeként. Kovács Éva plauzibilis feltételezése szerint a kettős kereszt megjelenésének forrása egy, az Árpádok tulajdonában lévő Szent Ke378