Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... reszt ereklye lehetett, amely a pénzekkel és uralkodói pecsétekkel egy időben fölkerült az ország zászlajára is. (Kovács 1984.) Az Árpádok kincstárában több ereklyetartó kettős keresztet is őriztek, ezek egyike volt a magyar királyok eredeti kettős keresztje. (Kovács 1973, 46. Kát. 18; 48. Kát. 31-33.) A kettős keresztet ábrázoló zászló-jelvényre konkrét bizonyíték az az applikált brokátmustrás fragmentum, amely III. András udvarából jutott Habsburg Ágnes révén Svájcba (Passau 2001, 125. Kát. 2. 76; Sipos Enikő: Magyar vonatkozású textilemlékek Svájcban. Ars Hungarica [megjelenés előtt]) Szent László ikonográfiájában először a Képes Krónika folio 47rect0 lapján látható miniatúráján jelent meg a kettős kereszt, félreérthetetlenül jelezve azt a folyamatot, amely révén a korábbi, az Árpádházat és az Anjou-dinasztiát reprezentáló, illetve a lovagi-udvari-etikai ideált megtestesítő szent átalakult a hit, illetve az ország védelmezőjévé, védőpajzsává. Véleményem szerint a Mária királynő 1383-ban kibocsátott felségi pecsétjének hátoldalán látható ábrázolás — már csupán közjogi funkciójánál fogva is — döntő módon mozdította elő az új típus gyors elterjedését. Nem lehettek azonban közömbösek ebben a folyamatban belpolitikai tényezők sem. 1386-ban Mária és anyja, Erzsébet a Horváti-párt fogságába esett. Ekkor az országot irányító királyi tanács kettős keresztes pajzsot bocsátott ki ,JRegnicolorum hungariae sigillum” körirattal. 1401-ben, Zsigmond siklósi fogsága idején ugyanez ismétlődött meg. Ez a jelenség azonban nem csupán László ikonográfiáját érintette, hanem ezzel egy időben Szent Györgyét is (Székelydálya, Szentsimon, Tarpa, Zolna falképei), hiszen ő már а XI. századtól hagyományosan a Magyar Királyság egyik védőszentjének számított. A kettős kereszt megjelenéséről Szent László ikonográfiájában: Marosi 1990,182; Marosi 1994,266; Marosi 1995b, 79-80; Marosi 1995a, 85; Kerny 1998, 33; Kerny 2000, 35. A kettős keresztnek a mindenkori aktuálpolitikai szempontokat sem nélkülöző gazdag irodalmából v. ö. még: Kumorovitz 1941; Kumorovitz 1954,23,37. jegyzet; Vajay 1974; Bertényi 1987; Székely 1989; Bertényi 1993; Szilárdfy 1995; Kölnik 1996; Bodor 2002. 14 ,ße Capite S. Ladislai regis Waradini mirabiliter servato, deinde Javarinum translato.” Javarini, 1770. Budapest, Magyar Országos Levéltár, Kamarai Levéltár. E 152. Acta Jesuitica. Irregerata. Collegio Posoniensis. Fasc. 5., folio 306. 15 E tanulmány megjelent még: Ipolyi 1873. Elgondolkodtatóak Dávid Katalin sorai Ipolyi munkájára vonatkozóan: „Bizony az kötelező olvasmány lehetne minden kezdő kutató kezében és ki tudja meghaladtuk-e megállapításait?” (Dávid 1989, 80.) 16 Az Ipolyi tanulmányhoz készített fametszetek dúcai és lenyomatai lappanganak, vagy elpusztultak. Viszont 1868-as vázlatkönyvében is megörökítette Storno a fejereklyetartót frontális nézetben és profilból, de a palást nélkül (Sopron, Soproni Múzeum. Storno-gyűjtemény. Idősebb Strono Ferenc 47. vázlatkönyve. 110-111. ltsz.: S. 84.131.1. Toll, papír, 245x123 mm.). Egy másik, évszám nélküli vázlatfüzetébe a sodronyzománcos palástot, a címert és a koronát rajzolta le (Sopron, Soproni Múzeum. Storno-gyűjtemény. 129. vázlatkönyv4., 5., 7., 9., llrecto, ltsz.: S. 84.215.1. Toll, papír, 125x223 mm). 17 Ipolyi 1863, II. melléket: 315x233 mm. 18 A kiállításról Czobor Béla írt érdemi bírálatot az általa szerkesztett nívós Egyházművészeti Lapba, melyben részletesen elemezte a fejereklyetartó mellszobrot, figyelmet szentelve a palást közepén lévő zománcos címernek is: „[...] E díszítési motívumokról [a sodronyzománcos technikától] egyedül a herma mellén alkalmazott középső mező tér el, melyben az ország czímere, sz. László királyunk typikussá vált symbolumaival látható. A három czímerpajzs körül a középső nagyobb, melyben vörös zománczos mezőben a négy pólya foglal helyet, még pedig úgy, hogy a sorozat felülről pólyával kezdődik és a hegyes metszésű pajzs alján a vörös zománczos mező szeletével végződik. E czímerpajzs mellett, illetve mögött sz. László király csatabárdjára emlékeztelőleg két bárd van összetéve, rajta pedig háromágú nyílt korona, melynek ágai hármas levélből vannak szerkesztve, a korona abroncsán pedig három sárga zománczos nagyobb és közbe-közbe két-két kisebb zöld pontok a köveket jelzik. A czímer mellett kétoldalt két kisebb mellék czímerpajzs van alkalmazva, melyekben vörös mezőben zöld halomból emelkedő kettős, vagyis apostoli kereszt látható. Az egész csoportozat az ország czímerét jelzi, a szentt király jelvényeiből szerkesztett tropheummal, csakhogy XIV. századi előállítási modorban, a pólyák és apostoli kereszt nem egyesítve, de külön pajzsokba foglalva s itt a symmetria kedvéért az utóbbi kétszer is alkalmazva.” (Czobor 1884,138.) 19 Melléklet: Fénynyomat, 380x270 mm. 20 E jegyzeteknek az Iparművészeti Múzeum Adattárában és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtárának Csányi Károly-hagyatékában nincs nyoma. Elképzelhető, hogy Csányi átadta feljegyzéseit László Gyulának, aki ezek alapján hivatkozott rájuk. Az Iparművészeti Múzeum Adattárában 2007- ben csupán egy évszám nélküli, feltehetően a XIX. században készült tusrajzot (KRFT 396-397) találtam az ereklyetartóról. 379
