Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... mező alapszíne fekete, s a korona abroncsán levő köveké, melyeket a leíró „gyöngyök”-nek nevez színe sárga és zöld, mert azok mint említettük, viola és zöld színűek.” (Czobor 1900, 309.) Az Archeológiái Értesítő 1911-es számában, aKülönfélék című rovatban egy a. b. monogramot használó szerző Bánóczy Józsefnek az Alexander Bernát tiszteletére ajánlott emlékkönyvbe írt tanulmánya bírálatában a következőket jegyezte meg a lemezről egy egészen más művészettörténeti aspektusból: „[...] A harmadik szakaszban Czoborhoz csatlakozva azt véli [a bírált mű szerzője], hogy a győri Szent László-herma alkalmas arra, hogy segítségével a nagyváradi lovas Szent Lászlóról kapjunk megközelítő fogalmat. Ez a föltevés azon a másik föltevésen alapul, mintha a ez a győri mellkép is a két testvér [Márton és György kolozsvári szobrászok] műve volna. Pedig ez már csak azért sem valószínű, mert a hermán rajta van a bártfai címer. Nem tudjuk mi az oka, hogy ott van a címer, de ottléte alig tanúskodik a két testvér mellett.” (a. b. 1911, 287.) Tizenöt év múlva Karácsonyi János szintén kitért a két címer közötti hasonlóságra: „[...] s látható rajta a mellen Magyarország Zsigmondkori címere két keresztbe fektetett bárdra helyezve. E bárdokból és azok alakjából azt következtették régebbi íróink, hogy ez ezüst ereklyetartót, illetőleg mellszobrot Bártfa városában készítették. E miatt azonban mindjárt nagy gondba is estek, honnan tudhatta a bártfai ötvös oly messze távolságban Szent-László hagyományos arcvonásait? Azonban a mellszobron levő címer és Bártfa város címere csak hasonló, de nem egyenlő. A két keresztbefektetett bárd Bártfa város címerénél bent van a paizs mezejében. Szent László mellszobrán az egész címer rá van helyezve a két bárd nyelére, tehát ezek a paizsmezőn kívül állanak. Bártfa város címerében Magyarország címeréből csak a pólyák fordulnak elő, Szent László ezüst mellszobrán a kettőskereszt is ott van, igaz, hogy külön paizsokban a nagyobb paizs mellett jobbról és balról. De ami fő és döntő e dologban, az, hogy Bártfa városa a kétbárdos címert csak 1453-ban kapta s egész addig más címert használt. A Szent-László ezüstmellszobrán lévő 1400-5. években készült címer tehát nem lehet Bártfa város címeres, s így e szobor nem is ott készült.” (Karácsonyi 1926, 106.) A problémát Balogh Jolán zárta le, aki a heraldikai szabályokra hivatkozva egyértelműen leszögezte, hogy a zománcos lemez ábrája nem lehet azonos Bártfa címerével: „Egyesek a hermán lévő címert a bárdok alapján Bártfa város címerének tartják (Arch. Ért. 1911. 287. L.) A feltevés heraldikai szempontból tarthatatlan, mert a bárdok nincsenek benne a címerpajzsban, hanem jelvényként vannak melléje helyezve, nem szólva arról, hogy a kettőskeresztes címer és a királyi korona nem illetheti Bártfát. Ellenben igen gyakori, hogy királyi szentjeinket, főleg Szent Lászlót az ország címerével ábrázolták.” (Balogh 1934, 38.140. jegyzet) Őt követően több mint három évtizedig ismét nem került szóba a lemez. László Gyula volt az első, aki az autopszián alapuló mérési és technikai megfigyelései miatt mai napig gyakorta hivatkozott tanulmányában a valóságtól elrugaszkodva, de igen nagy fantáziáról árulkodva írt a címeres lemezről: „A sodronyzománc-szövetből idegen testként emelkedik ki a mellkas közepén lévő vésett aljú zománc. Ma különösen éles a kettő közötti különbség, mert a címeres zománcot 1930-ban újrazománcozták és megerősítették. Éppen ezért nem a mai állapotot írom le, hanem néhai Csányi Károlynak annak idején készített jegyzeteiből20 idézem a le367