Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Móser Zoltán: Ma László napja vagyon (június 27.)
MOSER ZOLTÁN MA LÁSZLÓ NAPJA VAGYON (JÚNIUS 27.) Móser Zoltán MA LÁSZLÓ NAPJA VAGYON (JÚNIUS 27.) „Igazsága volt Kazinczynak, midőn leroskadott Hunyadi János koporsója mellé, hogy megcsókolja a hősnek kőbefaragott jobbját, mellyel egykor Európát védte... Ugyanaz az érzet, mely térdei meghajtására kényszerítette a legbüszkébb magyart, mikor szent István koronáját, szent István jobb kezét, szent László hermáját látta maga előtt. Az az érzet, melyben a hazafiság az egyetemes történetben való szereplés tudatával találkozik!’ Márki Sándor A Lászlók neve, akiknek ünnepére gyűltünk össze, szláv eredetű: a Vladiszláv szó szerint annyit jelentett: hatalom és dicsőség. A nevet nálunk kétségkívül Szent László királyunk tisztelete terjesztette el, aki alighanem a legnépszerűbb volt az Árpád-ház magyar szentjei között, aki a szláv nevet bizonyára lengyel édesanyjától, Richezától (Rikszától) kapta. (Szilágyi 1987, 144.) Az Erdy-kódex névtelen szerzőjétől azt a névmagyarázatot kapjuk, mely szerint a „doktoroknak magyarázatok szerént László, Ladislaus hárommá hasasztván, azaz laus, dado, populus = dicséret, adás, nép — kiket egyberakogatván ennyit tészen: népnek Istentől adatott dicséret. íme, mily drágalátos nevet érdemlett vala Úristentől, kit ez bódog ember, míg éle, bizonyával megbizonyíta, hogy az anyaszentegyházban Úristennek dicséreti lén, de még holta után is mindörökké.” (Madas 1985, 340.) Szent László életéről, csodás tetteiről számos monda és legenda maradt fenn. Néhányat röviden megemlítünk.1 Egy helyi monda szerint Erdélyben, a tordai hegyekben a kunok Lászlót üldözőbe vették, és már-már utolérték, de könyörgésére megnyílt mögötte a hegy, s a kunok a hatalmas szakadékba zuhantak. így keletkezett — a monda szerint — a Tordai-hasadék. A másik monda is a kunokkal kapcsolatos (a kunokkal, akik akkor még nem éltek Magyarország területén, László többször csatázott.). Itt ugyancsak üldözték királyunkat és a magyar sereget, amikor László aranyakat szórt hátrafelé. A csel sikerült, mert a kunok megálltak és felszedték a drágalátos aranyakat, de kezükben kőpénzzé változtak. Hegyeket járva ma is sokfelé találni ilyen lapos, kerek kis kövecskéket, amelyeket a nép Szent László pénzének nevez. Az igazság valójában az, hogy nem aranyak voltak ezek, hanem egy ősi egysejtű állat megkövesült vázai, maradványai. Ismert a Szent László füve is, amely a keresztes fű, vagy a keresztes tárnics CGentiana cruciata) nevű gyógynövény. Rapaics Raymund úgy véli, hogy a múlt század népies irányának hatása alatt gondolták ennek történetét népmondának. „Ez azonban téves származtatás — írja, — és kétségtelen, hogy Szent László füve mondája a XV. század magyar kolostori irodalmának átdolgozása. Valószínűleg valamely németországi forrásból. De az a kódexünk, amelyben a pestisfű mondája magyar ruhát öltött, nem maradt fenn. Első forrásunk már nyomtatott munka, 327
