Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK fordulnak, mint a kun aranyak - Szent László pénze, a kettéhasadt hegy, az ételcsoda és a csodás vízfakasztás mondájának regionális ismerete, a Szent Lászlóforrások térségi elterjedtsége, Szent László lovának táltos mivolta és a sziklában megmaradt nyomának regionális folklórja. (Magyar 1998, 62., 72., 94., 100., 115-116., 132; Magyar 2004,158.) Ezek mellett vannak sajátos, csak e régióból ismert motívumok. Ilyen rokon vonás mágikus vallásos mentalitásuknak az a megnyilatkozása, hogy Szent László lovát, sőt annak nyomát is szentnek tartották a szakrális kapcsolat, kontaktus okán. Ezért fohászkodtak még a patanyomhoz is Szentkúton, és ezért állítottak kicsi keresztet a patanyomba Debrődön. Az öszszetartozást jelző másik sajátos közös motívum a szentkúti és debrődi szakrális tájban, hogy a Szent László fakasztotta forrás akármilyen bő vizet ad is, csak odáig folyt, ahol Királyunk serege tanyázott. Debrődön a forrás bár „igen folyik, soha el nem folyik. Az mindig. És lemegy a pástról, oszt ott el is tűnik a víz. Ott eltűnik. Ez a Szent László-forrás.” A szentkúti tájban lévő Mátrafüred-Benepatakán László király „háromszor a sziklára vágott kardjával és a víz mind a három helyről olyan vastagon kezdett ömleni, hogy már a szikla tövében patak lett belőle. De csak odáig folyt, ahol a sereg tanyázott s ott eltűnt a földben, nehogy az ellenség a patakról ráakadjon a László fáradt seregére.” (Szendrey 1923, 49; Magyar 1998, 84.) Itt már többről van szó, mint tipológiai egyezés, ezek a jelenségek a népi kultúra és mentalitás azonos típusát, sőt egyneműségét mutatják. Ezt figyelhetjük meg harmadik vonásként a Szent László lovának patanyoma és Jézus nyoma együttes megnyilvánulásában. Az újabb kori néphagyományban négy vidéken (Aranyos-szék, Gyimes, Abaúj-Torna, Szentkút) él a László-hagyomány markáns részeként a sziklában megmaradó nyom motívuma. Ezek közt Debrődőn és Szentkút közelében, Nagylóc határában a búcsújáró úton Jézus sziklában maradt lába nyoma is megőrződött, tehát a szent emberi nyom a földön járt Istenség nyomával kapcsolódik össze.40 Mátraverebély-Szentkút, Debrőd, de idevonhatóan Vác, Karancshegy, Bény vonzáskörzete és szakrális kisugárzása is olyannyira egymásba fonódik, hogy Szent László- és Mária-kultusza alapján e szakrális táji kapcsolatokat mind földrajzi, mind tematikus értelemben a palóc régiót egységesítő jelentős tényezőnek tarthatjuk. A Palócföld a honfoglalást követően gyepű-vidék, a török hódoltság időszakában végvár-övezet volt. A kereszténységért és a hazáért harcoló szent király példája, kultusza az idegen betolakodókkal és pogányokkal szemben gyakorlatilag is funkcionális volt, és nagy lelki muníciót jelentett, ereklyéi révén még konkrét csatadöntő erőt is. Emellett hatalmas nemzeti kultuszát a középkorban az is motiválta, 32. kép Szent László alakja üvegablakon. Szent András templom, Ersekvadkert (Limbacher Gábor felvétele) 312
