Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN rés természeti képződmények eredetmondái kapcsolódnak össze Szent László alakjával. A hagyomány szerint maga a völgy is Szent László menekülésekor keletkezett, szakadt ketté a hegy. A Túrókővel szemközti lópatkónyom is ekkor mélyedt a sziklába Szent László lovától. Szekerének keréknyoma is megmaradt a völgy oldalában. A Kárpát-medence egészét figyelembe véve is a Székelyföld mellett a palóc régióban, Aszód térségétől (Pest m.) Debrődig ismert leginkább a kettéhasadt hegy mondája. A debrődi Szent László-kúthoz hasonlóan a Szádelői-völgyben is található egy „Király kútja” nevű forrás. Nevét onnan kapta, hogy László ott pihent meg, illetve, hogy ott is megpihent. E forrás is gyógyerejű, és ez sem apad ki, nem fagy be soha. Alig néhány kilométerre a Szárpataki-völgyben szintén van Szent László királynak egy mára már kiszáradt forrása. „Amikor erre járt, ő akkor azt megáldotta [s még nem Mária, mint utóbb Debrődön], és gyógyító forrás lett.” Debrőd és Somodi között a Három-útnál található Patáskő a hagyomány szerint királyunk első, sikertelen vízfakasztási kísérlete emlékét őrzi. A sziklában látni vélték kardjának, nadrágjának, lova patkójának sőt kutyájának is a nyomát. Tornagörgő határában lévő Galamboskő is Szent László emlékét őrzi. Amikor ott rejtőzködött az ellenség elől, galambok tojásával csillapította éhségét. A gömöri Sajószentkirályi (egykor Gömör vm., ma Král’, Szlovákia) lakói azt tartják, hogy Szent Lászlónak kastélya volt falujukban, a tornaiak (egykor Abaúj-Torna vm., ma Túrna nad Bodvou, Szlovákia) pedig, hogy a helyi vár volt az övé. Szent László névadó mondái szerint több Debrőd környéki település nevét ő adta, mint Szádelőét (egykor Abaúj-Torna vm., ma Zádiel, Szlovákia), mert a völgy elején fekszik. Vendégiben (egykor Zemplén vm., ma Hostovice, Szlovákia) fogadta a vendégeit, és Méhészkében (egykor Abaúj-Torna vm., ma Vceláre, Szlovákia) volt a méhészete. (Magyar 1998, 67-68., 71., 88., 130-132., 158., 192-193., 278-281., 293-295., 307.) Néphit A palóc néphitben László király természetfeletti, mitikus szemléletét nemcsak névadásai, lovával együttes táltos mivolta, hegy kettészakasztása, vízfakasztásai, ételcsodája és a kavicsot arannyá, a kun aranyat kővé változtató képessége jelzik. A XVI. században lejegyzett hagyomány szerint László király idejében Magyarországot a pestis pusztította. О imádságával kikönyörögte, hogy az a fű, amit találomra kilőtt nyila átszögez, e betegség gyógyszere legyen. így lett a keresztfű a mirigyhalál orvossága, és neve Szent László füve. Bükkszentkereszten (Borsod m.) a közelmúltban is ismerték a fű nevét, és a megvágott sebre téve használták. A szent király életéből vett legendák, mint a koporsóját önmagától Nagyváradra (egykor Bihar vm., ma Oradea, Románia) vivő szekér vagy a szentté avatásának szertartása alatt megjelenő és két óra hosszáig ragyogó csillag, a palóc hitvilágban kozmikus távlatot nyertek. Az égen számon tartották a „Szent László csillag”-ot és a „Szent László szekere csillagkép”-et.31 Kozmogónikus jelentőséggel hagyományozták, hogy a Tejút keletkezése is Szent Lászlóhoz kapcsolódik: „Amikor Szent László menekült ellenségei elől, hirtelen köd ereszkedett utána, s úgy is maradt. Ez lett a Tejút.” Hasonló népmondákból merítve formálhatta versbe a palócföldi születésű népies költő, Lisznyai Kálmán a következőket: László király kegyes beszédét a virágok is értették, és Szent László Mihály arkangyaltól tanult lovagolni. Halála után „Ő hajtá 299
