Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön

ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK a göncöl szekér / Csillagsörényes lovait, / Ragyogó ostorul fonta / A hódvilág su­garait.” (Bálint 1977, 483; Fejős 1985, I. 121; Magyar 1998, 56., 101., 105: 233. jegyzet, 110., 151., 188., 212-215.) Templomi kultusz, ábrázolások Szent László kegyhelyeken, települések határában megnyilvánuló kultusza, mi­tikus szemlélete mellett ábrázolását a Palócföld számos templomában megtaláljuk oltárképen, falfestményen, szoborban, templomi lobogón vagy ablaküvegen. Több templomnak kifejezetten szent királyunk a védőszentje. A nyugati pe­remvidéken a Garam menti Zsemlér (egykor Bars vm., ma Zemliare, Szlovákia) Szent László temploma 1806-ban klasszicista stílusban épült, az Ipoly-menti Szete (egykor Hont vm., ma Kubánovo, Szlovákia) Szent László egyháza 1735-ben készült a régi, XIII. századi templom felhasználásával. Utóbbi keletkezését a mondái ha­gyomány Szent László itteni vadászataihoz köti, és azt is megőrizte, hogy a temp­lomot eredetileg a temetőben akarták fölépíteni, de az épületkő, amit napközben odahordtak, reggelre a templom mai helyére „szökött”. Fülekkovácsi (egykor Nóg­­rád vm., ma Filákovské Kováce, Szlovákia) Szent László temploma szintén régebbi alapokon 1899-ben épült. (Magyar 1998, 190.)32 Terbegec (egykor Hont vm., ma Trebusovce, Szlovákia) Szent László egyházát 1791-ben klasszicista stílusban ala­kították ki, Ságújfalu (Nógrád m.) isme­retlen titulussal épült, majd a XVII. szá­zadban elpusztult középkori temploma után 1938-ban építettek újat a karancs­­sági Szent István plébánia filiájaként. A kezdeményezésben az akkori plébános járt élen, aki Szent István halála 900. év­fordulójának, a Budapesten megtartott eucharisztikus világkongresszusnak és a Felvidék déli része visszatértének kívánt emléket állítani, összhangban az orszá­gos eseményekkel. E szándék a templom falába épített feliratos táblán is olvasható. A templom Szent László tiszteletére ké­szült, de Magyarok Nagyasszonya ünne­pén (október 8.) szentelték föl, és a ven­dégséget is megkettőzve, de főleg ekkor tartják. Szent királyunk tisztelete itt is beolvadt a Patrona Hungáriáé kultu­szába, ám a plébánia és filia községekben László, István és Magyarok Nagyasszo­nya hármas búcsúünnepe kiemelkedik. Az oltáron kezdetben Szent László szobra állott, majd a plasztika oldalra került és a helyén csodás vízfakasztásának falképe készült el. Utóbb azonban a feltámadó 300 13. kép Szent László tituláris szobra. Rk. templom, Ságújfalu (Limbacher Gábor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents