Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
LENGYEL ÁGNES - LIMBACHER GÁBOR SZENT LÁSZLÓ-TISZTELET A PALÓCFÖLDÖN 8. kép Nemzeti viseletbe öltöztetett kegyszobor Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Mátraverebély-Szentkút (Limbacher Gábor felvétele) 9. kép Szűz Máriát és isteni fiát kebelén hordozó Szent László. Szűcsi, XX. század eleje (Limbacher Gábor felvétele) forrás”, „Szent László-hasadék” vagy „Szent László ugratása”. A víz tényleges gyógyerején túl a forrás jelentősége a vallásos palócság mágikus szemléletében teljesedett ki: a Szent László ugratása vizét különösen lábfájásra tartották jónak. (Barna 1989, 645.) Nyilván a következő összefüggést szemük előtt tartva: úgy ugorhasson e víz átal a beteg láb, ahogy Szent László átugratta a szakadékot. Az írásba foglalt helyi hagyomány szerint régiónk nyugati peremvidékén, a bényi sáncvár környékén is hadakozott Szent László az ellenséggel. Az itteni kút eredetét a környező nép Szent László király csodájának tartja, mert midőn győzelmet aratott, kardját leszúrva mondotta: fakadjon itt forrás a győzelem emlékére, melynek csodaszerűségét a szenvedő betegek is érezzék. A hagyomány másik változata Mátraverebély hatását valószínűsíti. Eszerint László király kisebb csapattal üldözői elől menekült. Alkonyaikor már fáradtak voltak, és megálltak pihenni a bényi külső sáncvölgyben. A katonák és a lovak igen szomjasak voltak. Ekkor Szent László király kihúzta hüvelyéből a kardját és leszúrta a füves földbe. Majd föltekintett az égre, fohászkodott a Szűzanyához, aztán kihúzta kardját és víz fakadt a helyén. Forrás keletkezett, amiből olthatták szomjukat a fáradt katonák és állataik is. Van aki úgy tudja, hogy László közvetlenül Istenhez folyamodott, és ráolvasás-szerű határozottsággal kérte Őt: fölnézve az égre levágta kardját, és mondta: „Uram, aggyá vizet, mer mingyá eveszünk!” A forrás akkor fakadt. Szent László csodás vízfakasztását itt nem követték további híres csodatörténések, mint 291
