Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kővári Réka: A Szent László-népénekek dallamairól
KŐVÁRI RÉKA A SZENT LÁSZLÓ-NÉPÉNEKEK DALLAMAIRÓL Kővári Réka A SZENT LÁSZLÓ-NÉPÉNEKEK DALLAMAIRÓL Hálás, és első pillanatra egyszerű feladatnak tűnt, amikor a Szent László-népénekek dallamairól Medgyesy-Schmikli Norbert megkeresésére elvállaltam e tanulmány megírását. Hiszen ő már összegyűjtötte a nyomtatott és kéziratos énekeskönyvek ide vonatkozó énekszövegeit és — ahol szerepelt — nótautalásait. Tehát csupán a dallamokat kellene nyomon követnünk, egészen a XX. századi népzenei gyűjtésekig. Azonban mégsem volt egyszerű, és munkánkat korántsem tekinthetjük lezártnak, még további kutatást igényel e téma. Dolgozatunkban közöljük a Szent László-énekekhez társítható dallamokat azzal a szöveggel és abban a formában, ahogyan valamely énekeskönyvben ráakadtunk. Az énekek szövegét Medgyesy-Schmikli Norbertnek Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben, valamint Erdélyi Zsuzsanna Egy magángyűjtemény Szent László énekei című, ezen kötetben közölt tanulmányaiban olvashatjuk. A szövegek és dallamok párosítását, az egyes szövegeknek a megtalált dallamokra való ráéneklését könnyítendő, mindig hivatkozunk fentiek írásai „Szövegkiadások / Szövegközlések” feliratú részének megfelelő számú énekszövegére. A Szent László-népénekek felkutatott dallamait ezen szövegközlések sorrendjében tárgyaljuk és közöljük. Két dologról azonban mindenképpen szót kell még ejtenünk. Az egyik az ad notam gyakorlatból és a kottás énekeskönyvek sajátságaiból adódik. Nevezetesen, a kéziratos és nyomtatott énekeskönyvek egyaránt azt az elvet követik, hogy az egy dallamra éneklendő szövegek közül általában csak egyhez írják ki a kottát — s az könyvenként változó, hogy éppen melyik szöveghez. Ezért lehetséges az, hogy alább olyan szöveget is láthatunk a közölt kották alatt, amelyek nem László királyunkról szólnak, de nem is a különböző énekeskönyvekben ezen szövegekhez adott nótajelzetek. A másik megjegyzés pedig a népzenei vonatkozásokhoz kötődik. Népzenei gyűjtésekben ugyanis nem láttuk viszont a Szent László népénekek szövegeit. Dallamainak egy része ugyan szerepel gyűjtésekben,1 azonban mindig más szöveggel. Ezért dolgozatunkban népzenei gyűjtésből származó adatokat nem közlünk. A Szent László király/királyunk, Istennek szolgája kezdetű ének szövege több énekeskönyvben is szerepel (Medgyesy-Schmikli 1. sz.), a következő nótautalással: Az igaz hitben2 (Herchl Antal, Szabó János [14b-15a], Szoszna Demeter György énekeskönyve, Katolikus énekeskönyv 1768-69, Katolikus énekeskönyv XVIII. század második fele), Üdvözlégy Krisztus (Szabó János énekeskönyve [41b]). Dallama az 1674-es Cantus Catholiáben Üdvözlégy kis Jézus, lelkünk ébresztője kezdettel kottával szerepel. (Ezzel a melódiával a későbbiekben még többször találkozunk.) Ugyanerre a dallamra énekelhető Hetény János Szent László király népi tisztelete — különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre című, jelen kötetben közölt tanulmányának első énekszövege (Jertek, örvendjünk kegyes Istenünkben) is. 253
