Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK pusztuló országába, más XVIII. századi versek pedig a romlottságból kiáltanak a nemes Lovagkirály felé. Előfordul, hogy a magyar „Háromkirályok” (István, László és Imre) tiszteletére írt népénekszövegek írói vagy másolói egymástól kölcsönöztek, azonos toposzokat használtak. Az énekekben a Szent László-legenda (XII—XIII. sz. fordulója), a Magyar Anjou-legendárium (1338-1343), a Képes Krónika (1358), az éppen Váradon íródott Dubnici Krónika (1476) és a Thuróczy-krónika (Augsburg, 1488)47 leírásai tükröződnek. A középkori elbeszélő források leírásait a barokk korban a kéziratos énekeskönyvek másolói, esetleg szerzői eddig ismeretlen hagyományozódás útján örökítették tovább.48 Az klerikus állapotú személyek közül Andrássy Ráfáel, Kájoni János, Náray György és Szegedi Lénárd, a világiak közül Herchl Antal, Kováts István, Paksi Márton György, Szabados József, Szabó János, Szakolczai István, Szoszna Demeter György és más, eddig ismeretlen iskolamesterek, kántortanítók, népi előénekesek, búcsúvezető „szentemberek” szerepe ennek következtében felbecsülhetetlen — Szent László királyunk tiszteletének fenntartásában is. SZÖVEGKIADÁSOK Az alábbiakban közöljük a XVII-XIX. századi katolikus énekeskönyvi források közül 16 db kéziratos és 5 db nyomtatásban megjelent kancionále Szent László-énekeit. Az énekszövegeket kritikai kiadásban, azaz betűhíven és jegyzetekkel ellátva adjuk közre. A központozás tőlünk származik. A kéziratos forrásokból származó énekek — egy kivétellel — itt jelennek meg nyomtatásban először. Egyes énekeink további népi változatai Erdélyi Zsuzsanna Egy magángyűjtemény Szent László-énekei című tanulmányában olvashatók e kötetben, az énekek után jelezzük pontos fellelhetőségüket. Az énekek dallamának meghatározásánál Kővári Rékának A Szent László-népénekek dallamairól című tanulmányára, az abban szereplő kották számára utalunk, amely ugyancsak ebben a kötetben olvasható. 1. XXVII. JVNII. Szent László Királyról Sz[ent] László Királyunk Istennek szolgája, Christus hiveinek hiv oltalmazója, Romlot Magyarságnak Menyben szószóllója, És orvoslója. Kegyes ió voltából irgalmas Istennek, Sz[ent] László, Királyúl adattál ez Földnek; Hogy sz[ent] életeddel úttya igaz Hitnek, Lennél ez Népnek. Azért Sz[ent] Lászlóban Istennek tölt kedve; Csudatételekkel keze volt meg-telve, Romai Sz[ent] Hittől azért lön tisztelve, Szentnek nevezve. 200