Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ 1651 ÉS 1845 ... Itt jelen vagyon etc” ennek szótagszáma: 11-11-11-6. Herchl Antal egészen más nótautalást ad saját átírásához: „Föl virradott az új öröm nap finye.” A dallamhoz tartozó szótagszám eltér a Kájoni által jelzett ritmikától: 11-10-10-14. Herchl Antal, minden bizonnyal azért, hogy a megadott nótajelzéshez igazodjon, a szótagszámnak megfelelően sorrészekkel és rövidebb betoldásokkal egészítette ki az elsőként Kájoni szerkesztésében, Csíksomlyón kinyomtatott éneket. A betoldások más népénekszövegek is lehetnek Herchlnél, pl. az első versszak zárósorában: „Kiben élünk, mozgunk, vagyunk, életünk Szerzője.”16 Herchl Antal a XVII. századi költeményből csak 6 versszakot másolt be gyűjteményébe: az 1., a 3., a 4., a 6., a 7. és a 8. szakaszt, elsősorban az elbeszélő, históriás jellegű strófákat. Egyedi, más esetben nem alkalmazott elképzelés alapján a XVIII. század második felében íródott, kéziratos Varsányi énekeskönyv (Veszprém vm.) ötvözi, variálja, eggyé olvasztja a Cantus Catholici és a Kájoni Cantionale említett énekét, amelyhez saját versszakokat is költött a mostanáig ismeretlen iskolamester. A ,,Sz[ent] László királyrul” című (N[ota] Az igaz hitben), Szent László királyunk, Istennek szolgája, Christus híveinek hiv oltalmazója... kezdetű népének összeollózott versszakai így hangzanak:17 (Kájoni 4. vsz.:) „Ki Geyza után Királlyá téteték, / az Magyaroktul hollóit válosztaték, / mert mindenektül igen szeretteték, / és kedvelteték. (Kájoni 5. vsz.:) Oly igen buzgó ájtatosságában, / mind ejjel s nappal szokot imádságban / volt szorgalmatos Isteni dolgokban, / alazatosságban. (CC 1674,3. vsz.:) Azért eö benne Istennek tölt kedve, / csuda tételekkel keze volt meg telve, / Romaj hittül azer lön tisztelve, / Szentnek nevezve. (Saját versszak:) Romaj hitnek buzgó szeretője, / minden ellenségin volt jó szerencséje, / Ország őrzője, Templom építője, / örvend most Menyben. (Kájoni 8. vsz. alapján:) Koporsójánál betegek gyógyultak, / és több csudák is sokak láttátának, / sok szép tetemények tőle hágyattának, / és maradtanak. (Saját strófa:) Azért tisztelvén ötét magasztallyuk, / és dicséretet énekelvén mondgyunk, / hogy imádságával segillyen bennünket / minden üdöben. (CC 1674, 5. vsz.:) Szfent] László Királynak könyörgése áltál / meg áldassék földünk regi állapottal, / hogy Istent dicsirjük vígan minden móddal, / é sz[ent] Királlyal. Amen.”18 Kájoni Jánosnak eddig kiadatlan, monumentális énekgyűjteménye a saját kézzel írt Hymnarium (Latin-magyar versgyűjtemény, Csíksomlyó, 1659-1677). A páratlan értékű kéziratba a ferences egyházzenész — minden bizonnyal középkori hazai liturgikus források alapján, pontos forrásmegjelölés nélkül — „De S. Rege Ladislo” cím alatt a Lovagkirály himnuszát (Regis regum civis, ave...) a teljes változatban, négy versszakkal és szekvenciáját (Nouae laudis attollamus...) szintén teljes, 25 strófás formában másolta be.19 Szent László király életére és csodáira vonatkozó egyik legtartalmasabb énekszöveget a Náray György esztergomi kanonok által szerkesztett Lyra Coelestis (Nagyszombat, 1695.) című énekgyűjtemény tárja elénk „Cantio de Sancto Ladislao Rege” cím alatt. A14 versszakos költemény a Szent László-legenda (XII—XIII. sz. fordulója)20 és a Képes Krónika (1358)21 leírását követve — Géza herceg helyett — Szent Lászlót az Angyali Szent Koronával megkoronázott uralkodóként említi. A barokk kori népénekek közül megénekli — a középkori freskóciklusokon számos helyen megörökített történetet, — a szűz leány kuntól való megszabadítását; azon kívül a vízfakasztás csodáját, a tatárok (!) pénzének kővé válását, a váradi vár és püspökség megalapítását, Szent László misztikus elragadtatását, angyalok általi váradi temetését és az 195 i I
