Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK ország három esztendei gyászát.22 Az ének 3. versszaka Szent Lászlót, egy szüzességi fogadalmat tett, egész életében nőtlen embernek mutatja be, holott ez történeti szempontból nem igaz, mivel László király 1079-ben feleségül vette Rudolf német ellenkirály leányát, Adelhaidot. Házasságukból két ismeretlen nevű lány mellett Szent Piroska született, aki Eiréné néven bizánci császárné lett. A históriás énekek stílusában fogant szép költeményt a kéziratosok közül Szoszna Demeter György énekgyűjteménye „Szent László király Napián Ének” cím alatt (1714-1715, 235a- 236b; „Nóta: Dicsőült helyeken etc.”) pontos másolatban hozza a Lyra Coelestis textusa alapján.23 Öttevénysziget (ma: Kunsziget, Győr vm.) iskolamestere, Paksi Márton György ugyanilyen precízen másolta be 1760-1761-ben terjedelmes, kéziratos gyűjteményébe a Náray György által nyomtatásban kiadott népéneket.24 A másik legszebb és legértékesebb históriás népéneket Gyönyörködhetünk nyilván Magyar Népek... kezdősorral a rábaközi Dör község (Sopron vm.) iskolamesterének, Kováts Istvánnak kéziratos énekeskönyve őrizte meg teljes terjedelmében. ADőri énekeskönyv éneke (1763-1774, 153a-b) a középkori elbeszélő források, elsősorban a Képes Krónika 120-124. fejezetét követve regéli a Szentkirály életéből a mogyoródi csata (1074. március 14.) körül történt csodákat: a Szent Koronát angyal hozza az égből Géza herceg fejére, amit csak Szent László lát. A látomás után Géza és testvére, László keresték a helyet, hogy hol építsenek templomot hálából a Boldogasszony tiszteletére. Ekkor egy szarvas jelent meg égő gyertyákkal, akiről Szent László vette észre, hogy Isten angyala. A17 versszakos ének a váci egyház Géza általi alapításával kapcsolatban ugyancsak angyali jelenést említ. Szent László trónra kerülése, halála, majd csodás váradi temetése zárja a páratlan szépségű és hitelességű költeményt. Az ének szövege (eddigi tudomásunk szerint) nyomtatott forrásban nem fordul elő.25 Viszont olvasható a Pécsi énekeskönyv (1674) lapjain egy 12 versszakból álló, töredékes változat. ADőri énekeskönyv a Szent László szüzességéről szóló versszakkal („Kik közűi egyik...”) bővítette a Dél-Dunántúl népének-remekét. A Pécsi énekeskönyv csonkán fennmaradt változatából a váradi püspöki székesegyház és káptalan alapításához kapcsolódó angyal-jelenés, valamint Szent László földi haláláról és temetéséről szóló híradás maradt ki. A kézirattöredék kiadója, Domokos Pál Péter az 1980-as évek elején nem ismerhette a Dőri kéziratost, ezért csak óhaját fejezhette ki aziránt, hogy egyszer fellelhető és kiadható lesz e kivételes szépségű és tartalmú ének teljes szövege (Domokos 1984,628—631. Másodközlés mai helyesírással: Magyar 1996,409). A költemény (vizsgálataink szerint) más kéziratos énekeskönyvben nem fordul elő, forrása és hagyományozódási útvonala (sztemmája) egyelőre ismeretlen. Hasonlóan pontos történeti hűséget tükröz az Örüllys- vigadgy szerentsés Magyarnép... kezdetű, hét versszakos költemény a Dőri énekeskönyv (1763-74,154a) lapjain. Az ének hálát ad Szent Lászlóért, ez adja a vigasság okát. Majd felidézi Szent László már említett szüzességi fogadalmát, az elrabolt lány kuntól való megmentését, a pénz kővé válását és a vízfakasztás majd a bivalycsorda megjelenésének csodáját. Az ének tartalmi szempontból a Náray-féle költeményhez áll legközelebb.26 A barokk kor egyik legnépszerűbb imádságos könyve a Lelki Paradicsom (H. n. 1700. RMK1.1572.) volt. Az imakönyv egy nyolc versszakból álló himnuszt ad olvasói kezébe O, Szentséges László Király... kezdősorral. A himnusz a XIV-XV. századi krónikás hagyomány alapján megemlékezik László imádság közbeni elragadtatá196
