Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent László király alakja az 1651 és 1845 között keletkezett kéziratos és nyomtatott énekeskönyvekben
I I MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ 1651 ÉS 1845 ... Medgyesy-Schmikli Norbert SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ 1651 ÉS 1845 KÖZÖTT KELETKEZETT KÉZIRATOS ÉS NYOMTATOTT ÉNEKESKÖNYVEKBEN Timaffy László néprajzkutató emlékének1 Szent László király magyarországi és európai tiszteletével könyvtárnyi irodalom foglalkozik.2 Arról, hogy a Lovagkirályról milyen képet adnak a XVII-XIX. századi kéziratos és nyomtatott énekeskönyvek, összefoglaló munka még nem született. A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évfordulóján merült fel bennem a kérdés: a barokk kor paraliturgikus, iskolai és népi énekes áhítata hogyan fordult a nagy király felé? A korszak énekeskönyvi forrásaiból 2007-2008 folyamán előkerült Szent László-énekek szövegét kritikai kiadásban tanulmányunk függelékeként közöljük. Az énekek dallamát a nótautalások alapján Kővári Réka A Szent László-népénekek dallamairól című tanulmánya tárja fel és elemzi ebben a kötetben. Teljességre törekvő válogatásunk Csíksomlyón és a jelenlegi Magyarország területén őrzött katolikus énekeskönyvek anyagát tükrözi. Az egyik legrégibb és legmeghatározóbb katolikus énekeskönyv, a Cantus Catholici (CC) első kiadása (Lőcse, 1651.) nem tartalmaz éneket a középkor nagyon tisztelt Lovagkirályáról.3 Az énekgyűjtemény Szegedi Lénárd-féle, 1674-es kassai kiadása viszont elénk tárja azt az öt versszakos költeményt, amelyet több, későbbi kéziratban ránk maradt énekeskönyv is felkarolt. Ez a Sz[ent] László Királyunk, Istennek szolgája... kezdetű ének,4 amely Szent Lászlót Isten ajándékának tekinti, kiemeli Rómához hű voltát és az uralkodó híres Mária-tiszteletét, melynek az egész ország hasznát érezte. A kéziratos énekeskönyvek közül legkorábban a Pannonhalmához köthető Szoszna Demeter György vette fel ezt az éneket kéziratába (1714-1715, 413-414.) teljesen a Cantus Catholici (1674) szövege alapján. (A Szent László-éneket a Szoszna Demeter György-énekeskönyv kutatója, Gacs Béla Emílián OSB is az 1674-es Cantus Catholiciből eredezteti. Ld. Gacs 1938, 20.) A népszerű költeményt a Magyar Cautionale (XVIII. sz. első fele) című kézirat az első két strófa után egy bővített versszakkal közli, amely a Szent Korona és Szent László kapcsolatára utal a korabeli, barokk történeti hagyományt tükrözve: „Magyar koronát, hogy feiére tévé, / sok szent dolgokra mingyárt szivét vévé, / rommai hitnek lön nagy őrzőjévé, / Szent László kyrály.”5 A Magyar Cautionale éneke a 4. strófában is eltér az 1674-ben nyomtatott verziótól, a „Romai Szent Hit” helyett a kéziratban „szent koronával” olvasható: „Azért eő benne Istennek tőit kedve / mindenűt iárván Isten élőt félve, / szent koronával azért lön tisztelve / Szent László kyrály.” (Magyar Cautionale, 169.) A Zirci énekeskönyv (1751-1766, 45a)6 oldalain, egy XVIII. század második felében keletkezett Katolikus énekeskönyv7 és egy másik Katolikus énekeskönyv (1768-1769)8 lapjain ugyanilyen formában olvashatjuk ezt a költeményt. Szabó János énekeskönyvé ben (1783) a liturgikus év ünneprendjét egyáltalán nem tartva, esetlegesen szerepelnek a népénekek. A Szent László királyunk, Istennek szolgája... kezdetű költeményből kétféle változatot tartalmaz. A kézirat egy, a Cantus Catholicivel (Kassa, 1674) azonos verzióban (14b-15a),9 a Má193
