Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kilián István: Slavkovski Benedek drámája Salamnon, valamint Géza és László küzdelméről (Privigye, 1718)
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK Szólni kell a chorus-jelenetekről. Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy a három felvonás közötti két chorus valamint a prologus és az epilógus stílus tekintetében egy ívásúak. Azaz mindkét chorusjelenet, s a prologus és az epilógus is a barokk szimbolizmus magas szintű költőiségének hordozói. Ezekben a részekben a barokk szimbolikus figurák szólalnak meg. Itt versformát vált a szerző is. Míg a darab jeleneteiben a jambikus senarius a kötelezően vállalt versforma, addig a prológusban, a két chorusban és az epilógusban a rímes időmértékes verselés jelenik meg. Egyébként a jambikus senárius is, de a költői magaslat szintjét képviselő chorusjelenetek is igazolják, hogy Slavkovski kivételes képességű latin nyelvű szerzője korának. Ha igaz az, hogy magyarul nem tudott, akkor nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy bizonyosan szláv (szlovák, morva vagy lengyel) anyanyelvű szerzetestanár kiválóan ismerte a latin nyelvet, s ő ezen a nyelven anyanyelvi szinten beszélthetett. Egyébként is a szerzetesközösségekben ebben a században a latinnal értették meg egymást a többnyelvű Magyarországon. A prológusban Genius Coronatus, Amor Fraternus és Harpia lépnek fel. Genius Coronatus, aki minden bizonnyal Salamon király barokk szimbolikába bújtatott alakja így szólal meg: „In throno vitam dicere, Et sceptra ventilare, Est culmen sortis tangere Fortunam captivare. In serena et amoena Pace vige Diadema! Gaudiorum ros, Faustitatis dos! Secunda Numen tempora Proscribe tetra fata, Sint vota mea prospera, Ter fausta et beata. In serena et amoena Pace vige Diadema! Gaudiorum ros, Faustitatis dos!” Nyilvánvaló, hogy az unokatestvérek közötti küzdelem cselekmény-bonyolításához a szerzőnek különféle eszközöket kell használnia. Ezek az eszközök ugyanazok, mint amelyek előfordulnak Benyák drámáiban is. Az olvasó egyszerűen nem tudja eldönteni, hogy a szerző mikor és hol találkozott ezekkel a cselekmény-bonyolítási eszközökkel. Megjelenik a darabban a titokban elküldött levél, amely természetesen nem a címzetthez, hanem az ellenséghez kerül, s a drámában szinte teljesen önálló életet él. A színlelés, a gyanakvás, az udvarba férkőzés, a lepénzelés, az ajándékozás, a hallgatózás, a ruhaváltás, olykori többszöri ruhaváltás is a cselekménybonyolításban jelentős szerepet kaptak. A hízelgés, a gyanakvás, a rágalom, az öltözékcsere, a hadi jelvények, a védő és a támadó fegyverek kiváló cselekménybonyolító eszközök. 142
