Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kilián István: Slavkovski Benedek drámája Salamnon, valamint Géza és László küzdelméről (Privigye, 1718)
KILIÁN ISTVÁN SLAVKOVSKI BENEDEK DRÁMÁJA SALAMON, VALAMINT... Alszeghy jobbnak tartja Benyák drámáját — amelynek tárgya szintén ugyanez a testvérháború —, mint a most tárgyalt Slavkovski-drámát. A piarista Benyák Bernát csakBonfini Rerum Hungaricarum Decades 2.1.3-га hivatkozik, pedig szinte bizonyos, hogy ismerte Slavkovski drámáját is. Slavkovski latinul írt, nyilván számára más forrás nem akadhatott, mint éppen csak Bonfini műve. Slavkovski műve, azt hiszem a magyar irodalom történetében az egyik legjelentősebb latin nyelvű barokk drámánk, amelynek szerzője igen jól ismerte a drámaírás és a versszerzés mesterjegyeit. Megérdemelné az a mű, hogy egyszer latinul megjelenjen abban a reményben, hogy egyszer valaki kísérletet tesz a mű magyarra fordításával. JEGYZETEK 1 „Hoc anno productae erant quatuor actiones, qvarum primam produxit Pater Benedictus [Slavkovski] Ab Annuntiatione B[eataea] Mfariae] V[irginis] eleganter carmine senario Jambico-Cabalistico per omnia de qvali compositione ac labore hactenus omnino inauditum erat.. Hanc typis quidem mandare peroptabat, qvia vero Patronus pro sumptibus repertus non fuit, scriptam serenissimo, ac Eminentissimo Cardinali Archi Episcopo de Saxonia obtinuit, qui ipsi actui hic Prividiae praesens aderat, cum Excellentissimis nostris Fundatoribus et pluribus Comitibus...” Kilián 1994, 89-91. 2 A dráma elemzését ld. Czibula Katalin Két napnak a’ nagy égen nincs helye.” Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén című tanulmányában, ebben a kötetben. A darab cselekményét színlap keretében, a PPKE ВТК Boldog Özséb Színtársulat 2007. június 25-ei előadásával kapcsolatban Medgyesy-Schmikli Norbert foglalta össze ugyancsak ebben a könyvben. 3 „Hoc anno productae erant quatuor actiones, qvarum primam produxit Pater Benedictus [Slavkovski] Ab Annuntiatione B[eataea] Mfariae] V[irginis] eleganter carmine senario Jambico-Cabalistico per omnia de qvali compositione ac labore hactenus omnino inauditum erat.. Hanc typis quidem mandare peroptabat, qvia vero Patronus pro sumptibus repertus non fuit, scriptam serenissimo, ac Eminentissimo Cardinali Archi Episcopo de Saxonia obtinuit, qui ipsi actui hic Prividiae praesens aderat, cum Excellentissimis nostris Fundatoribus et pluribus Comitibus...” (Takács 1891,109; Prónai-Császár 1915,217; Kilián 1994,307-308, Nyitra nr. 198; RMDE 5/1.203.) 4 Ismeretes, hogy a reneszánsz dráma, elsősorban a klasszikus, görög latin hagyományokra támaszkodva többségében öt felvonásból vagy részből áll. (Pirnát 1969.) A XVII. század kiváló irodalomelmélet írója, Moesch Lukács viszont az ideális drámaszerkezetnek is az öt felvonásosat tartja, s ettől kezdve a piarista drámák tekintélyes többsége öt felvonásból áll. 5 Kilián 1988. 1. sz. 2040. A kabalisztikára, a kronosztichonra, a gematriára vonatkozó további példákat és a megfejtést is lásd itt. 143
