Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kilián István: Slavkovski Benedek drámája Salamnon, valamint Géza és László küzdelméről (Privigye, 1718)
KILIÁN ISTVÁN SLAVKOVSKI BENEDEK DRAMAJA SALAMON, VALAMINT ... motívumokkal hogyan bonyolította a mesét. Az egyes actusok végéhez illesztett chorusok a darab czélzatát tolmácsolják; a discordia lángra lobbantójának megbüntetésével az egyetértésre buzdítanak. A darabnak azonban az író és a közönség szemében más volt az eredetisége és különössége: a verselés. Szavait az író úgy számozza meg, hogy azoknak a számok szerint való összerakásával egy caballisztikus verset nyerjen az olvasó. A technikának ez a túlzó erőfeszítése valóban bámulatra ragad ma is bennünket, de irodalmunk történetében darabunk értékét csak a Benyáké mellé helyezhetjük.” (Alszeghy 1911,154-155.) Alszeghy tehát a forrás alapján írt művet értékesebbnek tartja, mint magát a forrást. Slavkovski darabjából csak a kabalisztikus verselést tartja értékesnek. Véleményünk szerint a forrásnak azonban vannak a kabalán kívül különleges értékei. Salamon királynak Géza és László első unokatestvérei voltak. Kétségtelen, I. András ígérete, hogy a trónt öccsére, Bélára hagyja, érvényes volt. Abban a pillanatban azonban, amikor Andrásnak fiúgyermeke született, a trónutódlási ígéret aktualitását vesztette. Tehát az unokatestvérek ellen indított háborúnak is aktualitását kellett volna vesztenie. Nem szimpatikus vonás, hogy I. András, III. Henrik német-római császár gyermeklányával jegyezteti el kiskorú fiát, Salamont, aki, amint erre lehetősége nyílott, Henrik udvarába is szállíttatta a gyermeket. III. Henrik utóda a magyar trón megszerzéséért fegyverrel akart érvényt szerezni. A külföldi támogató keresésével azonban Gézát és Lászlót is meg lehet vádolni, hiszen a darab szerint és a történeti valóság szerint is Géza a korona megszerzése és a belviszály lezárása érdekében Cseh- és Lengyelországból kért segítséget. A Slavkovski-darab főszereplője nem Salamon és nem Géza vagy László, hanem a magyarországi drámairodalom első, vagy az elsők közül az egyik cselszövő figurája, Vid vagy Vidus. Őt a hatalom befolyásolásának a lehetősége mozgatja. Ezért szeretné megszerezni Gézától bármi áron a hadvezetői posztot. S ezért csalásra, kétszínűségre ármánykodásra s egyáltalán bármire képes. Minden eszközt felhasznál arra, hogy célját elérje. Talán ő az egyetlen nagyon jól kontúrozott figurája a latin nyelvű darabnak. Salamon, mintha kevésbé karakterisztikusabb lenne Vidnél, de az igazság szerint Salamon számára nem volt célravezető az, hogy nyílt kártyákkal játsszék. Géza alakja sincs ilyen határozottan megformálva. László a darabban majdnem hogy mellékszereplő, s tartottam attól, hogy alakját elsősorban szent volta fogja formálni. László azonban megmarad embernek az emberek között. Slavkovski vagy nem ismerte a Szent László-legendát és a népi mondákat, vagy azokat László alakja megformálásánál nem tartotta célszerűnek felhasználni, s ezért László személye köré nem rajzolta meg a legendák eszményítő ködét. László kétségtelen keresztény figurája a darabnak, de mindenképpen mellékszereplő. Nem azért győz Salamon hadai felett, mert az Isten csodálatos módon segítséget nyújt Lászlónak és csapatainak, hanem azért mert tehetséges katona, aki pontosan tudja, hova kell állítania egységeit, ha Salamon és Vid felett győzedelmeskedni akar. László nem sokat jelenik meg a színen, de tetteit egyénisége irányítja, s nem a deus ex machina. Slavkovski itt ismertetett darabjának éppen ez a legfőbb értéke: pontosan tudja a szerző, hogy a legkarakterisztikusabban a főszereplőt kell megformálnia, s a mellékszereplőkről csak néhány „skiccet” kell rajzolnia. S ez a dramaturgiai törvény az oka annak, hogy László megmarad a realitás talaján. 141
