Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kilián István: Slavkovski Benedek drámája Salamnon, valamint Géza és László küzdelméről (Privigye, 1718)
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK Ha tehát az egész sor szavai alatti számokat összeadjuk, kapunk egy évszámot: 1693-at. Ez Moesch Lukács poétikájának a keletkezési éve. Ezt a versus caballisticust (kabalisztikus vers) azután Moesch piarista tanárutódai nagyon sokszor alkalmazták is. Nagyon sok XVIII. századi színlapon találkozunk ilyen versszerző mesterjeggyel. S míg egyrészről ügyesen rejtik el a szerzők a mű, azaz a dráma szerzésének és előadásának az évét, másrészt mintha kissé hivalkodnának is azzal, hogy tökéletesen ismerik ezt a költői műfogást. Minden színlap, amelyben a keletkezés idejére ilyen versus cabbalisticus utal, meg is adja, közli is a feloldó kulcsot. Nem tudom ezt másként nevezni, mint valamiféle hivalkodó rejtezkedésnek. Ez a költői mesterfogás általánosan ismert lehetett. Nyilván Moesch is kölcsönözhette valahonnan. (Moesch 1693,127-128.) Fentebb már jeleztem, hogy Slavkovski Benedek mestere volt ezeknek a költőijátékoknak. S ő, mint láttuk a címlapon nyolc mondatban rejtett el kronosztikhonnal évszámot a hetedik és a nyolcadik sor mondataiban azonban a kronosztikhon mellett kabalisztikusan is ugyanezt az évszámot adta meg. Nyilvánvaló, hogy a kronosztikhonos évszám-rejtés nem követelt olyan mérhetetlenül nagy türelmet és szakértelmet művelőjétől, a kabalisztikus évszámrejtés azonban már összehasonlíthatatlanul nehezebb feladat volt. Slavkovski már drámai munkája kezdetén elárulta, hogy a drámát magát jambikus senáriusban írta. A sorokat azonban úgy szerkesztette meg, hogy valamennyi sorban található betűk kabalisztikus számértéke a mű keletkezésének és színrevitelének évét is tartalmazza. Éppen ezért úgy alkotta meg a drámát, és úgy szerkesztette meg a kiadást, hogy minden sor minden szava alatt megtalálhatjuk a szóban található betűk számértékének az összegét. De annak jeléül, hogy a szerző nagyon értett ehhez a bravúros költészethez, a címlapon az utolsó két kronosztikhonos sort úgy szerkesztette meg, hogy az abban található római számokat is jelentő betűk összege azonos valamennyi betű kabalisztikus számértékének az összegével. Erre, íme, itt olvasható az említett sor: Regna Vigent passIM, bona qVels ConCorDIa regnat 133 361 280 93 374 240 233 A kronosztikhon értéke: VIIMVICCDI: 1714 A sor kabalisztikus összege: 133+361+280+93+374+240+233 = 1714 A tanto eVgenIVs CVpIt optIMa foeDera beLLo 1 291 556 372 250 151 97 A kronosztikhon értéke: VIVCVIIMDLL = 1718 A sor kabalisztikus számainak összege: 1+291+556+372+250+151+97 = 1718 Azért tartom a Slavkovskit a tudós költészet legnagyobb mesterének, mert drámájának valamennyi sorában kabalisztikusan elrejtette a keletkezés évét. Nyilván nem számoltam meg, hány sort írt jambikus senáriusban, de mind a három actus mind a harminchét jelenetében található teljes sorokban kabalisztikusan elrejtette a keletkezés és a színrevitel évét. Ehhez feltétlenül sok időre, kiváló verselő készségre és elmondhatatlanul kitartó türelemre volt szüksége. Végül szólnunk kell a darab értékéről. Alszeghy Zsolt 1911-es tanulmányában az alábbiak szerint nyilatkozik: „Ez a néhány motívum is mutatja, hogy mennyiben változtatott írónk a történet elbeszélésén, és szemlélteti, hogy az ismert iskoladráma-