Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK eszmélkedés élménye.11 Az idős főpap nem csupán egyházi főméltóságának utódjáról gondolkozott. Politikai tervei továbbvivőjét, megvalósítóját láthatta Zrínyiben, hiszen töredékesen ránk maradt levelei különleges figyelemről, szerető gondoskodásról tanúskodnak. Minden kultúrára jellemző, hogy a tehetségeket kiválasztja, a gyermekkorból az ifjúkorba lépőt beavatja a rá váró feladatba. A XVII. századi Velencében tíz éves korukban emelték ki a magas hivatali tisztségre érdemes fiúkat. A jezsuita nevelés egyik alapelve a tehetség felismerése mellett annak kipróbálása is. Comenius Sárospatakon külön tanulmányban fejtette ki, hogy a tehetségek az ország különleges értékei. (Comenius 1650) Pázmány 1634 szeptemberében retorikai tanulmányokat ajánlott az ifjú Zrínyinek. Vagy azért, mert a szónoklat, sikere ellenére, nem töltötte el megelégedéssel, vagy inkább ellenkezőleg, felismerte a serdülő fiúban a meggyőző előadói képességeket, és úgy vélte, ezt fejleszteni kell. Pázmány levelének egy további értelmezését sem zárhatjuk ki. Tudta, hogy Sennyey II. Ferdinánd császár bizalmasa, s ő, aki II. Rákóczi Györggyel rejtjeles leveleket váltott, természetes, hogy céljait kívánta elérni. II. Ferdinánd császárnak, a fő gyámnak küldött üzenetnek is felfogható a levél információja: Zrínyi nem akar tanulni, inkább vagy a korabeli ifjúság szokása szerint külföldi útra, vagy udvari szolgálatba menne. Bécs 1634 szeptemberében örömmámorban úszott. III. Ferdinánd tapasztalt generálisa, Matthias Gallas gróf segítségével és a spanyolok közreműködésével visszafoglalta Regensburgot, és szeptember 5-én nagy győzelmet aratott a nördligen csatában a protestáns szövetségesek egyesült hadereje felett. A császár összehívta a többször elhalasztott országgyűlést Sopronba és a Zrínyifiúk ügyében kompromisszumos döntést hozott: Nagyszombatban tanuljanak tovább, majd 1635. július 27-én kiadta az engedélyt, és egyben utasítást Sennyey István kancellárnak, hogy készítse elő itáliai útjukat. Az év őszén már indulniuk kellett volna, Sennyey azonban meghalt, az út megszervezését a király Pázmányra bízta. S végül Senkviczy Mátyás kanonok kíséretében egyedül Zrínyi Miklós vágott neki 1636 áprilisában Itáliának. Mivel a Habsburg-kormányzat a protestáns szász választófejedelemmel megkötötte a prágai békét, már karnyújtásnyira tűnt, hogy a keresztény hatalmak lezárják az egész Európát fegyverben tartó háborút. A tizenhat éves Zrínyi itáliai útjáról egybehangzó a kutatók véleménye: sorsdöntő volt, de hogy mit ismert meg és mit tanult, azt források hiányában tárgyszerűen lehetetlen megállapítani. Áthidaló szellemes megoldás korabeli útikönyv alapján rekonstruálni élményeit. (Király- Kovács 1983,15-33.) Témánk, a Szent László-beszéd és politikai programja szempontjából az itáliai út — az európai helyzettel is számolva — két fontos állomásával különösen jelentős lehetett Zrínyi szellemi fejlődése szempontjából. Rómában fogadta őt VIII. Orbán pápa. Lehet, hogy merő véletlen: a pápa ugyanazzal a Horatius-idézettel dedikálta Zrínyinek versei gyűjteményét, amelyre a Szent László-beszéd is utal. Bátor apák fiai bátrak (, fortes creantur fortibus et bonis... ”),12 a királyi sasmadár ősök nem költenek gyáva galambot. (Zrínyi 1634-2004, 363.) Eljátszhatunk a gondolattal, hogy a dedikáció válasz Zrínyi ajándékára, a Szent László-beszédre. Nincs rá semmi közvetlen bizonyíték. De a feltételezést nyitva kell hagynunk. Különösen tudva, hogy az apa és a fiú kapcsolata Zrínyi költői és prózai műveiben több változatban is vissza-visszatér. Alig hihető, hogy az Oratio hangsúlyos megái-
