Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL lapítását ne akarták volna a pápához eljuttatni. A szöveg egyenesen neki szólt: „a török vadság megfékezését a pápa az egész keresztény világ közös határozatával a megpihent vitézi virtusra bízta”, szó szerint II. Orbánra (1088-1099) érvényes, aki 1095-ben hirdette meg a keresztes hadjáratot, de üzenet VIII. Orbánnak (1568- 1644) is, a közismerten politikusi, diplomáciai és katonai képességekkel megáldott pápának: itt az idő, hogy kövesse elődje hagyományát. Az pedig már rituális jelentőségű lehetett, hogy az ifjú Zrínyi felkereste Nápolyt, Szent László itáliai kultuszának színhelyét.13 (Kerny2000, 190-191.) Pázmány 1637. február 24-én, nagyböjt első péntekjén a nagyszombati jezsuita templomban az itáliai útról éppen hazatért Zrínyi Miklóssal jelent meg. Még három hét van hátra Pázmány életéből. Még meggyőződhetett róla, hogy tervét a török ellenes nemzetközi szövetség megvalósításáról sikerült átadnia az arra legméltóbbnak, a tehetséges, elhivatott ifjú Zrínyinek. Személyesen mit jelenthetett a Szent László-napi beszéd Zrínyinek? írásai között nem találtak rá visszautalást, emlékezést, hogy mint diák neves közönség előtt beszélt szabadon a királyi cédrusról a Stephansdom gyertyafüstös, gótikus ívei alatt. Gyermekkoráról Zrínyi soha nem szól, nem tudósít. A generációváltás sajátosságát is jelezheti, hogy a következő nemzedék már részletesen felidézi gyermeki éveit. Igaz, Zrínyinek nem adatott meg az emlékezésre alkalmas hosszú idő, mint a Bécsbe internált Bethlen Miklósnak, vagy Rodostó magányában Rákóczinak. Zrínyi a cselekvés lázában élt, írói műveit értelmezve úgy tűnik, hogy személyes élményeit, érzelmeit absztraháló, alkotásaiba átszűrő művész volt. (Kovács S. I. 1985.) Valószínűleg alkatilag sem lehetett a gyermekkori emlékezésekből önmagát megértetni próbáló személyiség. Első nyilvános szereplése a kor szokásrendje szerint mégis nagyon sokat jelenthetett számára. A beavatás rítusa volt. Kiválasztották, a nevezetes személyiségre jellemző figyelem körébe került. Eszmélést vártak tőle, annak tudatosodását, hogy családja, múltja, méltósága és a kor követelménye nagy tettekre kötelezi. Bár semmi racionális fogódzóval nem rendelkezünk, nincsenek egykorú tudósítások arról, miként érvényesült Pázmány szándéka, hogy a tizennégy éves fiú ráébredjen felelősségére, és majd három évtized múlva az egész Európát érintő egyetemes kihívásra adjon korszerű választ. Viszont a Szent László-beszéd gondolatai végigkísérik egész életén. Prózai műveit, a Vitéz hadnagy (1652), a Mátyás király életéről való elmélkedések (1658) és Az török Áfium ellen való orvosság (1663) sorait és leveleit áthatja mindaz, amit az Óraimban vázolt, vagy megfogalmazott. Ilyenek például a bátorság, a virtus dicsérete, a szerencse, és a gyors cselekvés jelentősége a hadviselésben, mert a jó hadnagy nem erejével, hanem gyorsaságával és harcmodorával érhet el sikert. „A dolgot gyorsasággal szerencsésen, késlekedéssel aligha lehet rendbe tenni...” Nem a származás számít, hanem az erény, a bátor apák fiai is bátrak. (Zrínyi 1634-2004, 363-365, 454, 456; Zrínyi 1652-1985, 109-110, 117, 122-125, 171; Zrínyi 1656-1985, 180, 191. Vö: Kulcsár 1990.) Már a beszédben is elhangzott Vergilius később nagy hangsúllyal idézett sora: proximus ardet Ucalegon”(Már a szomszédban ég Ucalegon háza)14 Mindez természetesen lehet, hogy a kor általánosan használt gondolati készlete volt. Esetleg Zrínyi alkotó módszerére jellemző ismétlés következménye. (Borián 1997, 54-58.) 111
