Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL likán kettős jelentést hordoz: az életéből éltet adó túlélést, és az örökkévalóságot szimbolizálja. A főnix a nap városában megtelik a libanoni cédrusok illatával, mielőtt az oltárra száll, ahol elég majd és újjászületik. Ismereteink szerint azonban egyedülálló eset, hogy a cédrus metafora egy középkori szent király laudációjában központi gondolat legyen. Mit fejezett ki ebben az összefüggésben a cédrus? Hiteles választ csak úgy kaphatunk, ha elkerüljük vélekedésünk visszavetítésének csapdáit, s megközelítjük, hogy mit gondolt eredetileg a szerző, amikor jelképekkel dolgozott. Valószínű, hogy a Szent László-beszéd cédrus metaforája a XVII. század gazdag jelentésegyüttesét sűrítette magába. Még akkor is, ha csupán a retorikai tankönyvek nyomán a szónoklatok közismert fogását alkalmazta. Hiszen a szimbólumok létrehozták önálló asszociációs tartományaikat. A cédrus középkori értelemben az Istentől nyert királyi hatalom metaforája, de a XVII. század uralkodója már képes a korabeli tudás birtokában biztosítani a jövőt. Az ilyen uralkodó megtestesíti a virtust, a szellemi, lelki, testi képességek együttesét, feloldja az országos feszültségeket, megcsendesíti a belső háborúságot és felkarolja a szegényeket. A század képi nyelvét magyarázó legnépszerűbb könyv, Cesare Ripa 1593-ban megjelent Iconológiája az 1603-as kiadásában a cédrus szimbolikát az irgalmassággal gazdagította. Az 1613-as kiadásában viszont újabb lényeges jelentéssel bővítette. Ripa enciklopédikus tudást közvetített, a cédrus a költők, tudósok, képzőművészek tevékenységét magába foglaló Akadémia metaforája lett: „bele van vésve a cédrus, mivel a cédrus az örökkévalóság szimbóluma.” Az Akadémia tagjai úgy dolgozzanak, hogy méltók legyenek a cédrusra. (Ripa 1603-1997; Ripa 1613; Sajó 1997, 620-621; Szabó 2000, 52.) Lehetséges, hogy a Szent László-beszédben a tudományára büszke bécsi egyetem „Magyar Nemzet” közössége a tudósok, írók testületét jelképező cédrus metaforával hangsúlyozta Cesare Ripa nyomán, hogy pártfogójuk a szellemi képességekben gazdag László király. Félreérthetetlenül a nagyságot, a királyi méltóságot, a különleges képességeket, a kortársai közül fejjel kimagasló személyiséget kellett a beszédnek az évszázadokat túlélő cédrus szimbólummal jellemezni. Lehet, hogy a cédrus metafora az ifjúkor hajnalát élő szónok nagyra törő szelleméből kipattant ötlet volt. Lehet, hogy a korban nagyon népszerű emblémás könyvek valamelyikéből vette át. Vagy környezete élt vele. Bárhogy is történt, a hatezer éves libanoni cédrusok szimbólumával új korszerűséggel ruházta fel és a jövő időtlenségébe emelte László király alakját. A László napi beszédek a legkülönbözőbb nevekkel dicsérték, magasztalták, adorálták és becézték a szent királyt: David Hungáriáé, Princeps pius, Colossus Ungaricae, Victrix Pietas, Rex amabilis, Atlas Hungáriáé, Rex Pacificus, Hungáriáé Felicitas, Rex Admirabilis, Chistianae Reipublicae Hercules. Jelenlegi ismereteink szerint cédrusnak egyedül Zrínyi nevezte Szent Lászlót. Kérdés, hogy a cédrus metafora mennyiben bővítette a hagyományt? A cédrus szimbólum úgy működött, mint a nap sugarait fókuszába gyűjtő üveglencse. Több jelentést sűrített magába: a romolhatatlan erkölcsi példát, a kimagasló kiválóság, a jó uralkodó, a védelmet adó, a bőségesen gyümölcsöző élet mintáját, a korszerű kultúrát, a művészetek és tudományok jelentőségét felismerő tulajdonságokat együttesen fejezte ki. Összességében az örök életet jelenti. 103
