Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL Kulcsár Péter viszont a beszéd színvonalából jutott a következtetésre: „a szöveg mindenestől Zrínyi Miklós fogalmazványa.” Felfogása ugyan helyenként Zrínyi érett művére a Mátyás elmélkedésekre utal, de „gyermekes gondolkozásról tanúskodik.” A mondatok ismeretekkel agyonzsúfoltak és 10-20 soros hosszúságúak, „a stílus, a szerkezet, és a grammatika pedig olyannyira egyéni, egyfelől annyira bonyolult, másfelől annyira primitív, hogy sokkal inkább írható egy magát (okkal) nagyra tartó kamasz, mint egy gyakorlott tanár számlájára...” (Klaniczay 1964, 28; Holl 1980, 104; Perjés 2002, 17; Kulcsár 2004, 46.) Az Oratio Az oratio hosszú címe a kor barokk stílusában közli a patrónus hagyományát, az aktuális üzenetet és tájékoztat a szónokról: „Beszéd, Lászlónak, aki most szent az égiek körében, a keresztény időszámítás ezer fölötti kilencvenötödik évében a halandók között Magyarország királya volt, egyszersmind a leghatalmasabb császár Ferdinánd szentséges fiának, a magyarok e néven III. királyának szentelve; a bécsi főgimnáziumban a nemes Magyar nemzet hírneves urai, a gondnok úr és a többi tudós úr rendeletéből ajánlotta és elmondta az előkelő úr, Miklós, László úr, Zrin örökös grófja, Csáktornya stb. ura, a szent császári és királyi felség magyarországi főlovászmestere.. .”4 Előkelő hallgatóság gyűlt össze. A királyt Bécs püspöke képviselte, II. Ferdinánd elfoglaltsága miatt maradt ezúttal távol. Megjelent a magyar kancellár, az egyetem rektora, több professzor, a város polgármestere, vezetősége és a diáksereg. Annak ellenére, hogy nem tarthatunk seregszemlét a bécsi egyetemen, a Pázmáneumban és a gimnáziumban tanuló magyarokról. Úgy is mondhatnók, most hallotta először Zrínyit a magyar ifjúság virága. (Zrínyi 1634—2004, 248; Zrínyi 1634- 1985, 449; Kulcsár 2004, 46.) Műfaját tekintve retorikai mű, meglehetősen lazán, mintsem mereven követi a korabeli oktatásban tanított szónoklás szabályát a mondanivaló egyszerű és közérthető elrendezéséről. (Imre 2000. passim) Viszonylag terjedelmes bevezetésben a szónok erősen mentegetődzik zsenge kora miatt. Hangsúlyozta, hogy retorikatanulóból most lesz orátor. Kérte, fogadják jóindulattal és tetszéssel elmélkedését Szent Lászlóról. Témáját úgy fogalmazta meg, ahogy a procurator megszabta: „Parancsotokat teljesítem amikor a vitézi szent Magyarországon született hős királyt legalább megközelítem.” Nem érintheti a szentéletű király, „a tökéletes lelkületű fejedelem örök érvényű tulajdonságait és ékességeit.” (Zrínyi 1634-2004, 249; Zrínyi 1634—1985, 50.) A kicsit hosszú captatio benevolentiae és expozíció után meglepő témaváltás következik. Szent László életének ismertetése helyett a cédrus botanikája.5 Valószínűleg Plinius alapján írta le a különleges fák kifejlődését. Gyökerüket a föld mélységeiben terjesztik ki, „míg természetes magasságukat a roppant levegőég felé nyújtózkodva el nem érik”, koronájukkal a királyi magasságba törekednek, „fejüket összehasonlíthataüan magasságba emelik a többi fa fölé, majd dús virágot és bőséges gyümölcsöt hoznak.” A viszonylag rövid leírásban háromszor is előfordul a királyi jelző: „királyi cédrusok” „királyi magasság”, a cédrusfák „királyi fejük” magasra emelik. Visszatérő motívum a kiemelkedés: „a föld növényei közül kiemelkedő csúcsok”, 99
