Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században

H. NÉMETH ISTVÁN VÁROSI TISZTÚJÍTÁSOK A KIRÁLYI MAGYARORSZÁGON... IV/2. 662.) Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Selmecbányán és Körmöcbányán éppen úgy sürgették a biztosok a választás mihamarabbi lebonyolítását, mint Sopronban és Kőszegen.

77 A tisztújításokkal kapcsolatban is felfigyelhetünk arra a városi igazgatás szakszerűsödésével együttjáró jelenségre, ami a városi igazgatás igazi állami hivatallá történő változtatásával járt együtt.

78 A hivatalszerűbbé válást segítették elő azok az előírások, amelyek többek között a tisztújításon való kötelező megjelenést írták elő. Láthattuk, hogy a kőszegi és besztercebányai tisztújítás megtartását jelentősen nehezítette, hogy a város vonzáskörzetébe tartozó országos vásárok időpontja egybeesett a választáséval. Kőszeg esetében láthattuk, hogy emiatt a választás időpontja akár több órával is elhúzódhatott, ami nem csak a biztost bosszanthatta, hanem a feleslegesen összehívott választók kedélyét sem hűtötte le, így azok a zavargásokra még hajlamosabbakká válhattak. A kamarai biztosok ezt úgy oldották meg, hogy a választók számára még szigorúbbá tették a megjelenést. Kőszeg és Szakolca esetében tudjuk, hogy a kamarai biztos utasítására vezették be, hogy aki nem jelent meg időben a tisztújításon, annak 12 forint büntetést kellett fizetnie.

79 Ez a rendelkezés nem volt újdonság, hiszen a biztosok is mint a szabad királyi városokban bevett gyakorlatról beszéltek erről az intézkedésről, de más városok rendtartásában is találunk rá adatot. (CJM IV/2. 317-318., 442.) Más jelét is lelhetjük annak, hogy a biztosok a városi gyakorlat más, régimódinak és elmaradotnak tekintett jellemzőit is meg kívánták szüntetni. Ez a hivatalszerűbbé válás mellett olyan kisebb intézkedésekben is testet öltött, mint Bazin esetében, ahol a város harmadik embere, a kapitány tisztének jelképeként botot viselt. Szunyogh János György biztos azonban úgy ítélte meg, hogy ez nem illik egy szabad királyi városhoz és bizonyára még abból az időből származott, amikor Bazin földesúri mezővárosként jobbágyi állapotú lakosokból állt. Ezért elrendelte, hogy a kapitány hivatalának jelképe ezentúl a kard legyen.

80 Az európai tendenciákat mutatja az is, hogy az állam a városi igazgatásban részt vevőket egyre inkább saját hivatalnokainak kezdte tekinteni, akik immáron nem eredeti foglalkozásuk mellett viselnek megbecsülésüket jelző tiszteket, hanem az egyre inkább hivatallá formálódó tisztet, mintegy állami hivatalnokként látják el. Ennek első lépcsője volt az, hogy a biztosok feladatuk ellátása közben valóban az uralkodó személyében eljáró tisztviselőként tűnjenek fel. A tisztújítások során több olyan változás is született, amely ezt volt hivatva elősegíteni. A kiküldött kamarai biztos megérkezése és a tisztújításra való meghívása a XVII. század utolsó harmadában beépült a mindenkori ceremóniába. Mihelyt a biztos megérkezéséről a város vezetése tudomást szerzett, esetenként a bíró vagy a polgármester, a szószóló vagy szószólók, illetve a belső tanácsból és a külső tanács tagjai közül azonnal követeket menesztettek hozzá, akik—mivel a tisztújítások valamely fontos egyházi ünnephez kötődtek — a tisztújítás és az ünnep alkalmával illően köszöntötték őt. A biztos ekkor kinyilvánította, hogy miért érkezett, majd a legtöbb esetben a megbízható küldöttekkel megbeszélést folytatott. A tisztújítás napjának elérkeztével az összegyűlt polgárok, a választók és a város vezetése nevében ismételten küldötteket menesztettek hozzá, akik a város nevében meghívták a tisztújítás helyszínére. A biztost illő tisztelettel kísérték oda. Otto Christoph a Volkra báró még ezen is túlment: Völkra a hintóján utazott a városházáig, ami mellett a város több előkelőségei csupán gyalog tehették meg az utat.

81 A biztos a városháza tanácstermében a legelőkelőbb 73