Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Baracskai András: Győr város országgyűlési képviselői 1751–1944

ARRABONA 2007. 45 / 2. 186l-es országgyűlés Kozma Imre Kozma Imre 1822. január 2-án született Győrben. Tanulmányait a győri Királyi Jogakadémián végezte. Az 1848-as forradalom és szabadságharc győri eseményeiben aktív szerepet vállalt. Windisch-Grätz győri bevonulásakor letartóztatták. Később Haynau katonái ismét lefogták, és a karmelita rendházban kialakított börtönbe zárták. Néhány hónapos rabság után kiszabadult és külföldre emigrált, ahonnan csak 1850-ben tért haza. Ügyvédként szeretett volna dolgozni, azonban ezt nem engedélyezték. Elkeseredésében fogadalmat tett: mindaddig nem lépi át lakása küszöbét, míg önkényuralom lesz Magyarországon! így is lett, tíz évig nem hagyta el lakását. 1860-ban Kossuth 185l-es kütahyai alkotmánytervét lefordította magyarra, és magánkiadásban megjelentette „A magyar nemzet szebb jövője" címmel. 1861. március 7-én országgyűlési képviselővé választották. Az 1865-ös választáson alulmaradt Kautz Gyulával szemben. 1867-ben Győr polgármesterévé választották. 1872-ben nyugalomba vonult. Ezután közel harminc évig tanácsnokként szolgálta a várost. A Függetlenségi és 48-as Párt győri elnöke volt. 1907. április 20án halt meg Győrben. (GyÉL 2003,185.) 1865-1868-as országgyűlés Kautz Gyula Dr. Kautz Gyula 1829. november 5-én született Győrben. A bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Királyi Jogakadémia hallgatója volt 1846-1847-ben. 1848-ban csatlakozott a győri nemzetőrökhöz, és részt vett a schwechati ütközetben. 1848 őszén a pesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi fakultásán tanult. 1850-ben avatták doktorrá. 1851-ben a pozsonyi Királyi Jogakadémián segédtanár. 1853-ban a nagyváradi Királyi Jogakadémia, 1858-ban a budai Császári és Királyi József Ipartanoda, 1863-tól pedig a pesti egyetem rendes tanára. 1861-ben az MTA levelező, majd 1865-től rendes tagja. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen előbb dékánná, 1874-ben pedig rektorrá nevezték ki. 1883-tól az Osztrák-Magyar Bank alkormányzója, majd 1893-1900 között annak főkormányzója. 1904-1907 között az MTA alelnöke. 1893-ban valóságos belső titkos tanácsos címet kapott. 1909. március 27-én halt meg Budapesten. (GyÉL 2003, 164.) 1869-1872-es országgyűlés Kautz Gyula 1872-1875-ös országgyűlés Kautz Gyula 1875-1878-as országgyűlés Kautz Gyula 1878-188l-es országgyűlés Kautz Gyula 48