Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Baracskai András: Győr város országgyűlési képviselői 1751–1944
BARACSKAI ANDRÁS GYŐR VAROS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI 1751-1944 1881-1884-es országgyűlés báró Mednyánszky Árpád Báró Mednyánszky Árpád 1848. március 12-én született a Bars megyei Tőrén. Édesapja Mednyánszky László (országgyűlési képviselő, Bars megye követe), akit 1849-ben kivégeztek a szabadságharcban való részvételéért. 1881-ben a Függetlenségi Párt színeiben Győr város országgyűlési képviselője lett. (Gudenus 1993, 294.; GyK 1881. július 7.) 1884-1887-es országgyűlés Baross Gábor Baross Gábor 1848. június 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán. A középiskolát Léván, Győrben, majd Esztergomban, jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1871-ben ügyvéd lett. Ugyanez évben Trencsén vármegye aljegyzőjévé választották, majd 1874-ben már főjegyző és árvaszéki elnök. 1875ben Trencsén vármegye illava-puchoi kerületében országgyűlési képviselővé választották szabadelvű pártprogrammal. 1883-tól a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium államtitkára, majd 1886-1889-ig ugyanitt miniszter. 1889-től haláláig kereskedelemügyi miniszter. Közben 1888. augusztus 27-étől szeptember 22ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1889. március 22-től június 16-ig belügyminiszter. 1884-ben régi kerületében és Győr városában is mandátumot szerzett, de az utóbbit tartotta meg. Ez 1887-ben is megismétlődött, mikor is Pozsony városának képviseletét utasította vissza Győrért. Ügybuzgalmának köszönhetően 1889-ben állami segítséggel megépítették a Rábán átívelő vasszerkezetű vasúti hidat, és kibővítették a győri pályaudvart. Szabályozták a Rábát és a Felső-Dunaszakaszt. 1890-ben ő alapította a Győri Kereskedelmi és Iparkamarát. 1886. december 30-án Győr díszpolgárává választották. 1892. május 9-én halt meg Budapesten. (GyÉL 2003, 35.; OA 1886,10-11.) 1887-1892-es országgyűlés Baross Gábor 1892-1896-os országgyűlés Baross Gábor, majd Francsics Norbert Francsics Norbert 1848. december 2-án született Győrben. Nádorvárosi polgári család sarja. Bencés szerzetes, 1873-1885 között tanár, 1885-ben házfőnök és iskolaigazgató Győrött. Az 1892-es, Baross Gábor halála miatt kiírt időközi választásokon a Szabadelvű Párt jelöltjeként országgyűlési képviselő lett (mandátumát június 10-től töltötte be). 1894 januárjában az egyházpolitikai küzdelmek során kilépett a pártból. 1897-től Pestvidéki kir. Tankerületi főigazgató, majd bakonybéli apát. 1921. január 16-án halt meg Pápán. (GyÉL 2003,104.) 49
