Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szentkuti Károly: Az 1939. május 28-i országgyűlési választások Mosonmagyaróvárott

ARRABONA 2007. 45 / 2. zeti Egység helyi szervezete a Fekete Sas Szállóban csatlakozott a MÉM-hez Szécsényi István postatiszt vezetésével. Szerepet vállalt a szervezésben többek közt Papp György tanító, Ispánki József iskolaigazgató és Billwasch Károly, a Mosoni Legeltetési Társulás elnöke. A MÉP 1939. április 22-én alakult meg Magyaróváron. A Fekete Sasban Fessier Antal főgépész és Szalay Flórián tartottak beszédet. Elnök Szécsényi István postatiszt lett, társelnök dr. Nyiredy István gazdasági akadémiai tanár, alelnök Jenny György nyugalmazott városi főjegyző, titkárok Ispánki József iskolaigazgató és Papp György állami elemi iskolai tanár. Mosonban április 30-án jött létre a helyi párt, Csókay Károly ipartestületi elnök irányításával. A helyi szociáldemokraták szervezeti életének nyomai 1939 elejéig találhatók meg Magyaróváron és Mosonban. A polgármester alispánnak küldött jelentéséből kiderül, hogy a szervezeti élet megszűnt. A párttagok számát 150-re taksálta, de megjegyzi, hogy „szervezeti életet nem fejtenek ki."

5 A szakszervezeti mozgalom is jelentéktelenné vált, különösen amikor a lőporgyár és vadásztölténygyár hadiüzemmé nyilváníttatott. A Magyarországi Vasas és Fémmunkások helyi szervezete 1939. február 19-én tartott üléséről készült főjegyzői beszámolóból az is kiderül, hogy a munkásságot a szélsőjobboldal és a nyilasok is csalogatták, ezért Kabók Lajos központi titkár kérte a munkásságot, tartsanak ki a szervezet mellett.

6 A Független Kisgazda Párt első szervezete Mosonban alakult meg 1930. március 9-én. Magyaróváron ugyanezen év november l-jén tartották alakuló ülésüket 400 fő részvételével a Fekete Sas Szállóban. 1938-tól állandó pártirodát létesítettek Halászi községben. Két képviselőjük is bekerült a parlamentbe az 1935-ös választáson, Gallasz Rudolf és Láng Lénárd. A helyi vezetők megnyilvánulásai alapján lojálisnak mutatkoztak a kormánnyal szemben, de határozottan elutasították a szélsőjobboldali mozgalmak törekvéseit. A szélsőjobboldali pártok erőteljes megjelenése Mosonmagyaróváron és a járásban elsősorban gróf Pálffy Fidél helyi földbirtokos szervezőmunkájának köszönhető. Már 1933. szeptember 17-én megtartották nagygyűlésüket a Fekete Sas Szállóban, ahol Meskó Zoltán, Pálffy Fidél, és a helyi pártvezető, Viola Béla is felszólaltak. (Mosonvármegye 1933/18.) A Meskó-féle Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt (Nemzetiszocialista Párt) szervezete az 1935-ös választásokig teljesen kiépült a városban és környékén. (Winkler 1982) Az 1935-ös választáson Pálffy a mosonmagyaróvári választókerületben indult, ahol Khüne Lóránt (NEP) mögött, aki 5401 szavazatot kapott, a második helyen végez 3051 szavazattal.

7 Pálffy, miután 1936-ban létrehozza saját pártját, átvette Mosonmagyaróvár és környéke nemzetiszocialista pártszervezeteit is. Kétévi hallgatás után, 1938 júliusában kezdtek ismét mozgolódni. Parzer József, szigorló orvos, az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (továbbiakban Nyilaskeresztes Párt) helyi vezetője, levelet küldött az iparosoknak és kereskedőknek, „teljesítsék magyar nacionalista kötelességüket", azaz lépjenek be a pártba. A városi rendőrkapitány főispánnak küldött jelentéséből az is kiderül, hogy 1938. júliusában az említett helyi párelnök vezetésével a Pálffy-féle párt átszervezését befejezték, 1000 tag kapott pártigazolványt. A jelentés szerint a rokonszenvezőkkel együtt 2000-2500 főt tesznek ki. A rendőrkapitány a Szálasi-féle mozgalomhoz kapcsolódó szervezkedés nyomát nem észlelte.

8 Fontos megemlíteni egy másik jelentést, melyet 166