Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szentkuti Károly: Az 1939. május 28-i országgyűlési választások Mosonmagyaróvárott

SZENTKUTI KÁROLY AZ 1939. MÁJUS 28-1 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ... Laczkó Miklós közölt. (Laczkó 1966, 130.) Az irat többek közt beszámol arról, hogy Ausztria megszállása óta felerősödött a nemzetiszocialista mozgalom: „Mosón és Magyaróvár lakosságának 90%-a, a vidék 100%-a imádja Hitlert... különösen, amióta a gyárakból annyi embert elküldtek, ezt annak tudják, hogy a zsidók is érzik Hitlert és nem mernek befektetni". Nyilván helytelen lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy mindenki nyilas volt a városban, de befolyásuk erősödésének okaira jól rámutat a beszámoló. Fontos megemlíteni, hogy 1938. október 18-án Gyulassy Imre jószágigazgató, magyaróvári lakos elnökletével megalakult a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület helyi főosztálya. Céljuk a kereszténység és a fajmagyarság erősítése, a nemzeti gondolat ápolása. A tagok 4 akadémiai tanár, 2 orvos, 2 rendőrkapitány, s alapító tag volt gróf Pálffy Fidél is.

9 A nyilaskeresztes befolyást jelzi az 1938. december 11-i magyaróvári képviselőtestületi választás is: 1036 szavazatból 321-et szereznek meg, azaz a szavazatok több, mint 30%-át.

10 A helyi választási kampány A Magyar Élet Pártja jelöltjeit a május 10-én megjelenő Mosonvármegye különszámában mutatta be. A magyaróvári egyéni választókerületben Pintér László kanonok indult, aki 1921 óta képviselő, több cikluson keresztül a rajkai járásból került a parlamentbe. Saját programmal a jelöltek közül csak ő állt elő. Szorgalmazta a kórház bővítését, dunai összekötő híd építését, Mosón és Magyaróvár egyesítését, közművesítést, új kaszárnya építését. Dr. Khüne Lóránt, a Khüne Gyár tulajdonosa és vezetője, aki a város országgyűlési képviselője volt nem vállalta a jelöltséget, de csadakozott a MÉP-hez. Khüne az Imrédy-féle előretörésnek esett áldozatul, ugyanis Imrédy Béla erőteljes befolyásának engedve már a kormánypárti jelölések során igyekeztek kiszűrni az utolsó bethlenistákat is. (Sipos 1970,117.) Khüne Lóránt ennek okán nem kapott hivatalos jelölést pártjától. A megyei lajstromon Imrédy Béla a listavezető, őt Tömböly Dénes, Szűcs Géza és Mátyás György követték. Ez utóbbi a halászi bírói tisztet töltötte be. „Ősei itt éltek közöttünk néhány emberöltőn át. Maga hirdette büszkén és önérzetesen, hogy nagyatyja 1848-ban Mosonvármegyében volt kormánybiztos" — írta a sajtó Imrédyről. (Mosonvármegye 1939/38.) A volt miniszterelnök személyesen is kampányolt a városban. A május 12-én fényes külsőségek között megtartott választási nagygyűlésen megjelent Polniczky Lipót főispán, dr. Khüne Lóránt, Koppy Pál mosoni városbíró, és természetesen az összes pártbéli képviselőjelölt. A Nyilaskeresztes Párt kampányával kapcsolatosan érdekes esetről számol be — „Nyilaskeresztes nemzetgyalázó bűnjelt tett le Szűcs Géza a pannonhalmi járási körzet MÉP jelöltje" — címmel a Mosonvármegye. (Mosonvármegye 1939/41.) A pannonhalmi Szent Jobb országjárása alkalmából aranypapírra nyomott éremmásolatot osztottak szét a hívek között. Szűcs Géza MÉP jelölt címére „tök alsó" felirattal az egyiket visszaküldte valaki. Egy kártyalapra pedig ezt írta: „Minek után nincs kutyánk visszaküldöm a bilétát akassza a nyakába! Bátorság." Mosonmagyaróváron egy német és négy magyar nyelvű röpiratot terjesztettek a nyilasok. A „Was vollen wir?" címűt a helybéliek fogalmazták, a másik anyag pedig a hungarista mozgalom mártírjairól emlékezett meg, s keményen bírálta a Te167