Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Szentkuti Károly: Az 1939. május 28-i országgyűlési választások Mosonmagyaróvárott

SZENTKUTI KÁROLY AZ 1939. MÁJUS 28-1 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK ... Szentkuti Károly AZ 1939. MÁJUS 28-1 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MOS ONMAGYARÓVÁROTT Külpolitikai helyzet 1939-ben Magyarország szuverén állam, de erős külpolitikai befolyások érik. A németországi belpolitikai jobbratolódás megállíthatatlan. Magyarországon a kormányzói jogkör bővítése, a felsőházi és a választójogi törvény módosítása a szélsőségesjobboldali pártok megfékezésére irányul. A gazdasági szerződések, az antikomintern paktumhoz történő csatlakozás (1939. február 24.), az I. és II. zsidótörvény elfogadása, a Volksbund engedélyezése ugyanakkor egyértelműen jelezték a német befolyás növekedését. Darányi „győri programja" a katonai lobbi térnyerését, a háborúra való felkészülés megkezdését mutatta. Az 1938. március 13án bekövetkező Anschlusszal együtt elszálltak Burgenland visszacsatolásának lehetőségei. Az I. bécsi döntés értelmében Németország megszállta Csehszlovákia nyugati részét, Magyarország pedig, etnikai revíziós elven visszakapta Csallóközt. 1939. március 14-én Tiso bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Németország bekebelezte a maradék csehszlovák területeket, március 15-én pedig a magyar honvédség megkezdte Kárpátalja megszállását. Választójogi törvény Az országgyűlési választásokról szóló 1938/19. tv. jelentős módosításokat tartalmazott az 1925/26-os törvényhez képest. Bevezette a titkosságot, 135 képviselőt egyéniben, 125-öt listán lehetett megválasztani, egyben 245-ről 260-ra növelte a képviselők számát. Budapesten és a hét törvényhatósági városban csak listán szavaztak. Megszigorította a választójogosultság feltételeit. A férfiak korhatárát listás szavazásnál 26 évre emelték, míg az egyéni választókerületekben 30 évre. A nőknél a 30 éves korhatár változatlan maradt. A választóknak 10 éves állampolgársággal kellett rendelkezniük, s 6 éve ugyanabban a községben vagy városban kellett lakniuk. Az 1912 után születetteknek a 4 elemi helyett 6 osztály sikeres elvégzését kellett igazolni.

1 Ezekkel a korlátozásokkal legkevesebb 600 ezer embert zártak ki a szavazásból. Megnehezítették a jelöltek indulását is. Választási biztosítékként egyéni induláshoz 2000 pengő, listához 3000 pengő kauciót kellett letenni. Ha az egyéni jelölt nem érte el a szavazatok egynegyedét, a pénz az államkasszába került. Listán a szavazatok és a választókerületre jutó mandátumok hányadosának felét kellett elérni. Egyéniben 500, listán 1500 érvényes ajánlásra volt szükség. Az országos pártoknál 150, illetve 500. Ha egyéniben legalább 3 jelölt indult, akkor a mandátum megszerzéséhez 40%-os relatív többség is elég volt. Jelentős előrelépés volt a választás titkosságának bevezetése. A választói jogosultság szigorításával, illetve az indulás feltételeinek megnehezítésével megnövelte az esélyét a kormánypárti győzelemnek, de ezzel párhuzamosan korlátozni kívánta a szélsőséges jobboldali pártok parlamentbe kerülését is.

2 Különösen antidemokratikus jellege volt a II. zsidótörvénynek, amely jelentősen korlátozta a zsidó származásúak szavazati jogait. Az ellenzék megfogalmazásában 163