Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

BAN A JÓZSEF A NYILASOK AZ 1939-ES VÁLASZTÁSOK IDEJÉN GYŐR MEGYÉBEN dor, Vájna Gábor, Gruber Lajos, Budinszky László és dr. Kerekes Béla országgyűlési képviselők. Martoni Ödön engedély híján kénytelen volt lefújni a pártvacsorát.

35 Szeptemberben a Hubay-párt mórichidai és kisbabóti helyi csoportja alakult meg. Mindkét szervezet párthelyiségért folyamodott a főszolgabíróhoz. Az alapító tagok Pálffy pártjából váltak ki. A mórichidai jegyző javasolta, hogy a pártmegalakulást vegyék tudomásul, viszont a bejelentett helyiséget nem javasolta, hogy elfogadják. A főszolgabíró október 12-én kelt véghatározata nem vette tudomásul a párthelyiségek használatát: „így kellett határoznom, mert az illetékes községi elöljáróságok által megtartott helyszíni szemle eredményeként a fent nevezett helyiségek párthelyiségek céljára nem alkalmasak." Baumgartner Aladár, mint a téti Hubay-párt vezetője 1939. december 18-án a Kis utca 232. sz. alatti párthelyiségét szerette volna engedélyeztetem. A szoba földes, az épület nádfedeles. Az egész épület a község legtűzveszélyesebb pontján áll, ezért kérelmét elutasították.

36 A nyilas mozgalomban 1939 őszétől kezdve a hanyatlás jelei mutatkoztak. Pálffy a megyében is egyre kevesebbet tartózkodott, aggódva figyelte a hungaristák szervezkedését. Pálffy -Matolcsy-Baky csoportja igyekezett elhatárolni magát a Nyilaskeresztes Párttól, helytelenítették Hubayék parlamenti működését és „földreform-ellenes" álláspontját, valamint azt, hogy a „pillanatnyilag vélt tömeghangulatnak engedve" cselekednek.( Lackó 1966, 212.) Az 1939-es év végére Pálffy pártja mandátum tekintetében megerősödött, de a mozgalom szervezettségi szempontjból meggyengült. ( Lackó 1966, 212.) 1940-42: A nyilas mozgalom hanyatlása A törvényhatósági bizottság 1940. január 31-i ülésén Polinszky Lipót főispán beszédében a következőket mondta: „...de elvárom a tisztviselőktől azt is, hogy e rendkívüli időkben legéberebb figyelemmel lesznek a községekben esetleg felburjánzó és a fennálló rendet bármiképpen veszélyeztető aknamunkával szemben, és a felelősségvállalás bátorságával fognak fellépni mindenütt, ahol erre szükség van..." — tehát lényegében nyíltan meghirdette a nyilasok háttérbe szorítását.

37 Szeptemberben kiszabadult Szálasi, visszavonták a 3400-as rendeletet és Pálffyék kezdeményezésére átmenetileg létrejött a nyilas egység. A nyilas mozgalomon azonban már ez sem segített, ekkorra már erős hanyatlásnak indult. Mivel közvetlen veszélyt nem jelentettek, már nem gátolták szervezkedésüket. Az év végéig minden párttag helyiségkérelmét teljesítették, így a felpéci, mórichidai, kisbabóti, győrszemerei párthelyiségeket is jóváhagyták az októbertől decemberig tartó időszakban.

38 Polinszky Lipót főispán elítélőleg nyilatkozott a nyilasokról az 1940. december hó 20-án zajlott törvényhatósági bizottsági gyűlésen: „...nem mehetünk el szó nélkül azok mellett, akik az elesettek és nyomorgók gondjaiból külön vezéri zászlót szabnak maguknak, és az állami rend felborítására törekednek, viszálykodást szítanak akkor, amikor teljes lelki egységben az alá a zászló alá kell sorakoznunk, melyet Szegeden Nagybányai Horthy Miklós emelt magasra, és amelyet az ő erős karja tűzött ki újból a kassai dómra és a Kárpátok bércére. Nincs kétségem az iránt, hogy az ország közvéleményének túlnyomó nagy része hála Istennek tisztában van azzal, hogy az egyéni érvényesülés által hajtott 159